A négy koronás szent
Megjelent egy írás spanyol nyelven a NÉGY KORNÁS SZENT-ről, a https://corvinus.mozellosite.com című blogon. A négy koronás szent a szabadkőművesek egyik példaképe. A világ legfontosabb szabadkőműves kutatópáholya is a négy szentről kapta nevét. Ez a Quatuor Coronati (QC) Páholy Londonban. Lapunk magyar fordításban felidézi ezt az írást.
A NÉGY KORONÁS SZENT
Egy korábbi alkalommal már említettük a NÉGY KORONÁS szenteket, kik voltak ők és miért szenvedtek mártírhalált?
Elődeink, az OPERATÍVOK vallásosabbak voltak, mint a SPECULATÍVOK. November 8-án ünnepélyes misékkel tisztelegtek művészetük védőszentjei előtt. Mivel a dolgok megváltoztak az ő idejük óta, mi… . nos, már nincs szükségünk rájuk, nincsenek díszes kötényeink, még a köveket sem faragjuk meg, – még mindig tisztelhetjük őket, ismerve nevüket és történelmüket.
Az ókori középkori kéziratokban a preambulum invokáció volt, bár nem voltak egységesek.
A Regensburg 1459-es statútumában ez áll: „Istennek, Atyának, a Fiúnak, a Szentléleknek és Szent Máriának, Isten anyjának, az áldott szent szolgáknak, az örök emlékezettel megkoronázott szenteknek nevében…”
A Poema Regio-ban 1390-ben ez jelent meg: „Imádkozzunk a mindenható Istenhez, az ő anyjához, Máriához, hogy e cikkelyeket és pontokat együttesen kövessük, mint a négy vértanú, akik ebben a hivatalban nagyok voltak, …”
Kik voltak ezek az áhítattal tisztelt védőszentek?
A középkorban (5-11. század) és a késő középkorban (11-15. század) virágzott a HAGIOGRÁFIA, azaz a „szentek élete” nevű irodalmi műfaj, amelyben a keresztény vértanúk életét mesélik el. Elődeink a sok közül két mártírológiát választottak ki: pl. a Legenda aurea, vagyis az Aranylegenda, amelyet a 13. században a genovai püspök, Jakab vagy Jacobus de la Voragine dominikánus és a 8. században az angol mártírológus és szerzetes, a tiszteletreméltó Bede írt.
Voragine Aranylegendája, „Legenda sanctorum”, Lectures on the Saints, 1265-ben jelent meg, és a keresztények Domitianus császár uralkodása alatt elszenvedett mártírhaláláról számol be.
A legenda összefoglalása
Amikor Diocletianus római császár Kr. u. 298-ban a Quirinal és Virminal hegyek között fürdőt építtetett, a görög mitológiából vett allegorikus szobrokat rendelt a fürdő díszítésére. Ezeket a műveket Claudius, Castorius, Symphorianus, Nicostratus és Simplicius nevű szobrászok készítették, akik Simplicius kivételével titokban keresztények voltak. Mindent, amit tettek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében tették. Simplicius, aki pogány volt, minden, amit tett, hiábavaló volt. Megkérdezte a többieket, hogy miért nem tud semmilyen munkát sikeresen elvégezni. Ők elárulták neki, hogy keresztények. Simplicius kérte, hogy keresztelkedjék meg, megkeresztelkedett, és attól kezdve minden munkája csodálatos volt.
Már elkészültek a császár által megrendelt szobrokkal, és amikor azokat bemutatták neki, Diocletianus elámult. Megparancsolta nekik, hogy faragják meg az egészség pogány istenének, Æsculapiusnak a szobrát, hogy az a fürdőket díszítse. Ők, hitük jeléül, megtagadták ezt.
Amikor megtagadták, meztelenre vetkőztették őket, skorpiókkal csíptették meg őket, és addig korbácsolták őket, amíg meg nem haltak, a holttestüket pedig kidobták az utcára a kutyák elé.
Kr. u. 300-ban más szobrászok elkészítették Æsculapius szobrát. Amikor azt a fürdőkben elhelyezték, Diocesanus elrendelte, hogy az isten oltárára füstölőt szórva hódoljanak Æsculapiusnak. Négy Cornicularii, Severus, Severinus Carpoforius és Victorinus keresztény lévén megtagadták, hogy áldozzanak a pogány istennek. Mivel megtagadták, élve bezárták őket ólomládákba, és a Tiberisbe dobták őket. Nikodémus visszaszerezte a holttestüket, és a Via Labricana katakombáiban temették el őket a Quattro Coronatival együtt. Mind az öten, mind a négyen november 8-án haltak mártírhalált, az öten 298-ban, a négyen pedig 300-ban.
Emlékét ma is megőrzi a római Cœlia-dombon épült Quattro Incoronati-templom. A Négy Koronás Szentek Bazilikája egy római templom, amely a 4. vagy 5. században épült, a Colosseum és a Lateráni Szent János között található. A négy koronás szent a szabadkőművesség mártírjai, akiket az operatív szabadkőművesektől örököltek.
Az érdeklődő olvasó elolvashatja a teljes történetet: a mastermason.com, es.catholic.net, venecisima.com, turismoroma.it, enroma.com oldalakon.
– Tuza –
Forrás: https://corvinus.mozellosite.com/blog/params/post/4591795/ (Az eredeti illusztrácókat sajnos internetes problémák miatt nem tudjuk megjeleníteni)
Címlapképünk illusztrációjának forrása: Q.C.C.C. and The Quatuor Coronati Lodge No.2076