Reiss Frigyes a Szabadkőműves

Alapvető jelentőségű minden szabadkőműves kutatás a két világháború közötti időszakra vonatkozólag. Hazánkban ekkor be volt tiltva a királyi művészet. Külföldön azonban virágzó tevékenységet folytattak a testvérek. Nem engedték a több száz túlélők, illetve ott felvett tagok, hogy a kőműves eszmék és tevékenységek a Horthy-kirekesztés szélsőségesen gyűlölködő éveiben szüneteljenek és elhaljon a sokat idézett, de itthon mára tökéletesen eltüntetett Podmaniczky utcai szellem. A lángot a külhoni emigránsok híven igyekeztek megőrizni egészen az 1989-es újraalakulásig, sőt tovább. Kötelességünk, hogy emléküket minden kontinensen és szóba jöhető országban felkutassuk az emlékőrzés utolsó lehetséges pillanatáig. A déli sarkon kívül mindenhová eljutottak a kezdettől szélsőjobboldali rasszista hatalom által szétszóratott magyar testvérek. Reiss Frigyes érzékeny fiatal lelke már kezdettől érezte az igazságtalanul hátrányos megkülönböztetést, ezt életrajzírói is érzékeltetik és így inkább választotta az emigráció többnyire keserű kenyerét. Ezt a sorozatos sikerek enyhítették. Munkájába, munkásságába természettől fogva mélyen beleivódott szabadkőműves humanizmusa, mely attól elválaszthatatlanná vált.

Őrizzük meg méltóan (legalább utcanév formájában) a munkájában és a királyi művészetben egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtó prominens tagtársunk emlékét.

Reiss Frigyes a Szabadkőműves

Reiss (némelykor Reisz) Frigyes, (amerikai nyelvterületen némelykor Frederick, Bécsben Friedrich, Frederik, Fritz, Olaszországban Federico, Franciaországban Frédéric) 1891-ben született a burgenlandi Nemesvölgy kicsinyke faluban. Eredeti (születési) neve Salamon volt (28).  A rabbi révén zsidó nevelésben részesítette, héberül tanulgatott kisiskolásként. Édesapja pallérozott mezei gazdasága mellett a helyi szatócsbolt tulajdonosa viszont a későbbiekben nem rabbinikus ismeretekhez szoktatta. Középiskoláit már Frigyes néven (Friedrich=békében uralkodó) a pozsonyi katolikus gimnáziumban kezdte meg zsidó létére meglehetősen ritka kivételként érettségizve. 1965-ben úgy nyilatkozott a pozsonyi 3. Nemzetközi Dermatológus Szimpóziumon (32), hogy nagyon sokat köszönhetett a Katolikus Gimnáziumi 8 évének, amely megalapozta tudományos élete alapjait. Ezt követően tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Egyetem orvosi fakultásán folytatta illetve végezte be, 1914-ben. Már a születési dátumokkal is van egy kis baj, mert Kodek K. Günter rendkívül jelentős, részletes és alapos könyvében forrásmegjelölés nélkül azt állítja, hogy keresztneve Ábrahám is volt, amiről azt tudjuk, hogy atyjának keresztneve volt. A születési időpontot is kicsikét korábbra datálja (1889), 1912 márc. 17-re teszi felvételének időpontját a Fortschritt határpáholyba, ahol apja 1910-12 között főmester lévén akár maga vehette fel fiát szabadkőművesek, amit azért kevesen élhettek meg és igen jelentős élmény lehetett mindkettejük életében ( 29, 30)). Az adatok zavarát mutatta a továbbiakban, hogy az orvosi egyetemre a Sámuel néven iratkozott be, így Frigyes keresztnevére nem szólt dokumentum.

A szálak kibogozásában dr Molnár László, az egyetemi levéltár igazgató úr, illetve német nyelvű életrajzírója volt segítségemre (28).

A budapesti lakcímjegyzék szerint lakása a VIII. József u. 11. sz. alatt volt (5).

Az egyetem kiváló diákjaként aposztrofálja, aki annakidején Navratil-díjat nyert speciális kimagasló tanulmányi és kutatási eredményeiért. Az első világháború alatt különféle katonai kórházakban dolgozott, szabadjon itt utalnunk a Ruszinszkói Magyar Hírlapra (8a). Eszerint a 67. gyalogezred pótzászlóaljának orvosfőnöke volt és a vöröskeresztes hadikórházban lakott. Ungvár előkelő köreiben nagy ismertséget szerzett.

Később praxisát Budapesten, Bécsben, Bázelben és Genfben tökéletesítette, Nékám, Lewandowsky és Oppenheim mellett vált a gombás betegségek szakavatott mesterévé, majd a hírneves Török Lajos mellett spirochéta tenyésztéssel foglalkozott. Olasz és francia nyelvtudása révén az akkoriban itt állomásozó csapatok orvosukká fogadták.

Szabadkőműves életéről nagyon keveset tudunk. Palatinus József művében pedig dr Reiss Frigyest bécsi születésű kereskedőként aposztrofálta (1,2,3,4). Egyéni karrierje a királyi művészet terén dokumentumok hiányában nehezen követhető nyomon. Annyit tudunk róla, hogy a későbbiekben a Lux Orientis sanghaji szabadkőműves páholy első főmestere volt (29-30). 1931 november 3-án jött össze először a születendő páholy tagsága Reiss Frigyes doktor sanghaji lakásán. Eleve a bécsi nagypáholy védelme alá kívántak tartozni, de a formaságok betartásával mintegy egy év telt el a tényleges megalakulásig.

1932-ben jutottak el odáig a levelezgetéssel és tervezgetéssel, hogy ideiglenes munkaengedélyhez jutottak A Bécsi Nagypáholyban 1932. november 19-én a Nagygyűlés megadta a végleges munkaengedélyt. 1932. január 25-én fényes külsőségek közepette megtörténhetett odakint a fénybevitel Reiss Frigyes főmestersége mellett. Nem lehetett akármilyen teljesítmény az idegen földön összehozni, illetve egyben tartani a páholyt. A fénybevitel az angol rituálé szerint és angol nyelven történt a Shanghai Masonic Hallban, az 1626 Avenue Road alatt zajlott le, ahol mintegy 300 vendég volt jelen, akik az itt dolgozó páholyok tagjaiból verbuválódtak. Mintegy 15 ide menekült osztrák-magyar monarchiabeli és német tag alkotta a legénységet (Mervay professzor feltételezése szerint talán első világháborús katonatisztek lehettek (31), de ez a vélekedés nem áll erős lábakon), a többi vendég jobbára angol-amerikai páholymunkán vett addig részt, akik vagy 6 obedienciához tartozhattak. Az egyetértést az Észak- Kína területének reguláris nagymestere, Clark J Henry szavatolta. a Massachusets Nagypáholy illetve az Angol Nagypáholy (UGLE) és a Bécsi Nagypáholy egyetértésével. Krüger tiszteletes német nyelven tartott egy ünnepélyes rajzolatot a német nyelvű sangháji szabadkőműves kör részéről. A páholy havonta egyszer, minden harmadik szerdán tudott összejönni. A páholymunkákat német nyelven a bécsi NP rituáléjának megfelelően tartották, de a rajzolatokat a más nyelvűek részére angolra fordították. Arról, hogy lettek volna kínai tagok, nincsen egyelőre tudomásom. Azt nem tudhatjuk, mi folyhatott a páholyban. Reiss főmester csak 1941-ig tartózkodott Kínában, a zavaros viszonyok mellett aligha tarthattak ezt követően hivatalos munkákat, bár állítólag 1947-ig valamilyen formában fennmaradhattak esetleg. Nem csoda, hogy semmilyen dokumentáció nem maradt fenn a vérzivataros időkből. Eleget nem dicsérhető Kodek testvér óriási munkálata mely az osztrák szabadkőművesség történetének teljes vertikumát felöleli, de miután pontos forrásmegjelölés nincs, minden felelősség nélkül sikerült csak a 14 feltételezhető Kínába menekült szabadkőműves névsorát elkészíteni. A jövőben lesz szükség alaposabban elemezni az adatokat. Külön adattárban adjuk közre a feltételezett névsort, némelyeknél még életrajzi adatok is szerepelnek. Kiindulási alapot jelenthet a további kutatáshoz. De most vissza Reiss doktor egyéni sorsához.

Az egyetemi stúdiumok alatt már kitűnik tehetsége. K. I. életrajzírója szerint (32) hamarosan találkozott az elviselhetetlenségig fokozódó antiszemita hullámmal, mely az ország elhagyására inspirálta.

1922-ben utazott Sanghájba, ahol rajta kívül más magyar orvosok is dolgoztak menekültként. Nagy kérdés, miért ment épp Sanghájba és hogyan került oda? A helyi viszonyok megismerése sokat segíthet a kérdés megoldásában. Sangháj már akkor is tekintélyes világváros volt, ahol amerikai, francia, német, angol és a monarchia részéről koncessziós területek voltak találhatók, melyek az illető országok a bérleti időre saját autoritást kaptak kereskedelmi célra. Lényegében saját hatóságaik voltak, tudomásom szerint a szabadkereskedelmi területek többsége vízummenteséget biztosított a bevándorlók számára, ezt sugallja Marcus G. Patka nagyértékű könyve is (34). A könyvben elolvashatjuk, hogy sokezer nagyrészt zsidó ill. politikai menekült tömörült a koncessziós területre, akiknek igen kemény és ismeretlen munkafeltételekkel, földrajzi, éghajlati, szociológiai és egészségügyi viszonyokkal kellett megküzdeniük. Monszunesős és száraz meleg egymással váltakozó időszakokban a malária és egy sor más betegség, mint egy jó kis lepra igen veszélyes életteret jelentett, csakúgy, mint a társadalombiztosítási lehetőség teljes hiánya, szakszervezet mentesség, a marék rizsért dolgozó kínai konkurencia és sok más idegborzoló körülmény, mely nehezítette a migránsok puszta létét és túlélését. Amikor azonban életveszélyben menekül az ember, viszonylag kevés mérlegelési lehetősége van.

Az odautazás útvonala ismeretlen ugyan, de támpontot nyerhetünk Frank László néhol lélegzetelállító könyvéből (12). Az Osztrák-Magyar Monarchia területéről menekültek nagy része a Hamburgból, Brémából induló német lobogó alatt haladó nemzetközi hajójárattal élhette meg a hosszú tengeri utat, mert rendszeres repülőjárat nem lehetett a nagy távolság miatt. A hajózási útvonal a Szuezi-csatornán át India érintésével vezetett. Más gőzhajók Trieszt, Genova, Portugália és egy ideig Marseille felől közlekedhettek Kína felé Európa felől. A Washington-díj átvételekor tartott előadásában Reiss így nyilatkozott 1965-ben: Sangháj ekkoriban egy hatalmas kiterjedésű keleti város volt, ahol az ősrégi és a középkori sajátosan keveredett a modernnel és ugyanez jellemezte a medicinát is (32).

Megszervezte hősünk Kínában az első dermatológiai ambulanciát, a Dung Dai Medical Centert. Megnyitotta a Rockefeller Alapítványból létrehozott Medical College of the Central National University bőrgyógyászati osztályát, majd vezetője lett az újonnan létesült Leprakórháznak is (32). Egyedül ebben a városban mintegy 2500-ra volt tehető a betegek száma, amiből csak 110 hospitalizálás árára nyílt lehetőség, de országos szinten egy millióra becsülték számukat, ami külön törvény meghozatalát, segélyszervezet felállítását igényelte, vállvetve Aldo Castellani professzorral bemutatja orvosunk humán aktivista oldalát. Meglehetősen hősies feladatnak bizonyult a kínai lepra elleni program kidolgozása és megvalósítása. Emellett elkötelezett zsidó aktivistaként felemelte szavát az európai zsidóság szenvedéseinek mérsékléséért a Monitor című B’nae B’rith-es periodikában is, amit egy palesztínai utazás követett, jövőbeli éleslátásról tett tanúbizonyságot: a zsidó nép 2000 éves bolyongás után saját nyelvű országát létrehozva évszázadunk egyik legnagyobb csodáját hajtja végre (32).

Egyre tökéletesedő kínai tudása révén az Amerikai Vöröskereszt kínai akcióiban is résztvett. Emellett a Christian Medical College nőgyógyászati klinikáját is vezette.

A tuberkulotikus leprával szerzett tapasztalatairól a 9. budapesti nemzetközi bőrgyógyász kongresszuson számolt be. (32) Ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, Zimmermann Klára zongoraművésszel, akit itthon vett feleségül. Alapvető fontosságú virológiai kutatásai és munkálatai eredménye a szerológiai Reiss-teszt.

1941-ben az egyre súlyosbodó polgárháború és szélsőséges japán invázió miatt Sanghájból New Yorkba volt kénytelen tovább menekülni. Csak emlékeztetőül: nagyjából a bécsi Anschluss idején, 1937 december 13 és 1938 februárja között a japánok által gerjesztett Nankingi Holokauszt (30), mely mintegy 300.000 halottal járt.

Vadállati kegyetlenséggel gyilkolták, kínozták és csonkították meg az agresszorok áldozataikat. Aki esetleg Nankingba látogat, mély benyomásokra tehet szert a Holokauszt Emlékmúzeumban. Ennek elektronikus ismertetőfala dr Back István Henrik gigászi munkája.

Az USA-ba érkezve Reiss professzor a Cornell Medical Centerben szakképző tagozaton oktatott, majd a New York University Bőrklinikájának professzora lett. Emellett a Bellevue Hospital bőrgyógyászati laboratóriumát is igazgatta Majd a Montefiore Kórház mykológiai diagnosztikai laboratóriumát rendezte be. 1948-ban az amerikai bőrgyógyászok első nemzeti szimpóziumát hívta össze 1000 amerikai orvos részvétele mellett.

Megalapítója és első főtitkára volt a nemzetközi trópusi bőrgyógyászati társaságnak és főszerkesztője a Dermatologia Tropica folyóiratnak.

1951-ben alakult meg az USA-ban a Magyar Származású Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozata, melynek végrehajtó bizottsági tagja lett (7).

1952-ben számol be az Ember (1952. május 24-én) címoldalán Terramycines munkájáról (8). A cikk a Medical and Pharmaceutical Inform. Journalban jelent meg: acne, impetigo, ekcéma, furunculosis sikeres kezeléséről számol be 68 eset kapcsán, melyből 63 esetben javulás, a legtöbb esetben pedig gyógyulás következett be. A szer az interneten ma is beszerezhető.

1954-ben Göndör Ferenc politikai és társadalmi hetilapja számolt be elsőként (10), hogy RF az Amerikai Magyar Orvosok Egyesületének alelnöke lett.

Az Amerikai Tudományos Akadémiája mykológiai osztályának alapításában is részt vett, annak első elnökévé is őt választották meg.

1954-ben részt vett a Veronában megrendezett veronai nemzetközi orvoskongresszuson Selye Jánossal, aki akkor a montreáli egyetem professzora volt (10). Erről Göndör Ferenc NY-i hetilapja számolt be (11). Azért is jelentős a találkozás, mert itt aratta talán első nemzetközi sikerét a stressz, akkor még vadonatúj fogalmának bevezetésével a nagy komáromi származású hazánkfia.

1959-ben (szept 19., 7. oldal) számol be Göndör Ferenc az Ember c. lapja hasábjain, hogy a professzor a Dermatologica Tropicaban megjelenik részletes cikke a psoriasisról, mely széles elismerést váltott ki. Még ma sem teljesen megoldott e makacs betegség kezelése.

1961 dec. 16-án az Ember c. lapban Göndör Ferenc beszámol arról, hogy az Amerikai Magyar Orvos Egyesületben értekezik a belgyógyászati betegségek bőrgyógyászati manifesztációiról (13).

1964-ben hazalátogatott és találkozott a Bőrklinikán a nála fiatalabb dr Liebner Ernő professzorral kb 50 év után és csak annyit kérdezett tőle rákopogtatva:

megismersz még? (10) és kezet nyújtott.

A bécsi Magyar Hírmondóban 1965-ben Klamár Gyula számol be arról, hogy Habsburg Ottó jelenlétében tüntetik ki a George Washington díjjal a Magyar Hagyományok Házában NY-ban a magyar kultúra, történelem és a prominens magyarok érdemei elismeréseként újonnan megalapított intézményben RF-t. (14)

1966-ban a Californiai Magyarság c. emigráns lap számol be arról, hogy Reiss megkapta az Amerikai Magyar Orvostársaság Semmelweis díját. (15) Ugyanezt a díjat megkapta Selye János is. Ebben az évben Reiss lett a Társaság elnöke (16).

1966.május 26. Magyar Nemzet. 3. oldal. Beszámoló R.F. aranydiplomájának átadásáról (17).

Ugyanekkor a Népszabadság is beszámol az eseményről, a 4. oldalon (16).

Még az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei lapja, a Hajdú Bihari Napló is címoldalon foglalkozik a diploma átadásáról (9).

Egészen részletesen foglalkozik az egyébként gyors reagálású Esti Hírlap is az eseménnyel László Miklós tollából. Részletesen elemzi életútját és munkásságát (19).

1966-ban nagy megtiszteltetés éri: az USA-ban dolgozó magyar orvosok szövetsége képviselőinek jelenlétében az ENSZ magyar képviseletének székházában ünnepélyes külsőségek közepette nyújtották át a Budapesti Orvosegyetem aranydiplomáját. László Miklós ismételten készített vele riportot, melyben meglehetős részletességgel írja le életútját (17).

Valószínűleg ugyanő számolt be a Népszavában ugyanakkor (18) meglehetős részletességgel az ünnepelt professzor életútjáról és az aranydiploma átadásáról. Miután a kínai nem ismeri az R betűt, nevét Lo Ei-Sze-nek ejtették kínai honfitársai, míg címe Pi-Fu -Ko-süe-sen volt remélhetőleg érthetően kínaiul.

1967-ben az amerikai Szabad Sajtó c. újságban egy méltatása jelent meg a professzornak, mint lepraszakértőnek. Január 29 lepra elleni harc világnapja (World Day for Leprosy Sufferers)(22/a)

Leonard G. Harber kolléga visszaemlékezése szerint (1972-ből) a professzor igazi finom kultúrember volt, mély érzésű humanista, sosem sietett vagy tanítványai elől, barátságos volt betegeivel és beosztottjaival csakúgy, mint mondjuk befektetőkkel (23).

1974-ben szeptember 27-én számolt be az Új Világ arról, hogy az Amerikai Magyar Orvosszövetség az évadnyitóját a Rockefeller Centerben a Belvedere különteremben rendezte meg, ahol gyönyörű kilátás nyílt a városra. Reiss Frigyes professzor, a George Washington és Semmelweis díjak tulajdonosa Klára asszony oldalán jelent meg (24.

1976-ban a Montefiore Kórház Medical Centere a dermatológiai kutatóosztályát Reiss Frigyesről nevezte el-írta a Népszabadság (25).

Joggal kérdezheti olvasónk, hosszú élete folyamán és főleg a milliós tagságot számláló USA-ban óriási szakmai sikerekben gazdag pályafutása a szabadkőművességben nem termett számára további babérleveleket? Nos, kér(d)éssel fordultunk a „Nagy Vízen” túli szabadkőművesség forrásokban gazdag NY-i Livingstone Könyvtárhoz hősünknek az Egyesült Államok területén szabadkőműves ténykedésével kapcsolatos dokumentumait illetően, de a könyvtár nem tudott konkrét tagsággal kapcsolatos információval szolgálni.

Írásunkhoz egy függeléket csatolunk.

Ez a sangháji páholy esetleges páholy névsorát tartalmazza, mely ebben a formában valószínűleg nem teljes, várjuk a kiegészítéseket. Másfelől pedig a szöveg zárása után fedeztük fel egy késői munkatárs szubjektív, de nagyon értékes visszaemlékezését hősünkre.

Itt javasoljuk, hogy nevezzenek el róla utcát névtáblával, szerintünk igencsak megérdemli.

Ez a kutatás nem lehet teljes, több irányban lesz szükség továbbhaladásra, dehiszen ez természetesen előrevivője minden tudományos vizsgálódásnak.

Visszaszerezhetőek-e az eredti dokumentumok valaha is?
Mi a pontos páholy névsor?
Mi volt a Bécsi NP hozzáadott értéke a kutatásokhoz?
Milyen hozadéka lehet(ett) a további kutatásnak?

Csak találgatni tudunk jelen helyzetünkben.

Back Frigyes

Közreműködők: Barát Tamás (USA), Mervay Mátyás (NY Univ),, Wolfgang Nimmerrichter (Wien) Szőcs Norbert, Gebry Géza, Pereszlényi Zoltán, Ivankovics Alex (Szabadka, Budapest)

Irodalom:
1./ Barcsay Adorján – Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. Egy vidéki páholy titkai. 1921. Budapest. Egyesült keresztény Nemzeti Liga.

2./ Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. A magyarországi szabadkőművesek mozgalmi kapcsolatai 1920-tól 1937-ig.

3./ Palatinus József: A hazai és külföldi páholyokban illegálisan működő magyarországi szabadkőművesek névsora 1920-tól 1938-ig.

1939. Budapest, szerző kiad.

4./ Palatinus József: Szabadkőművesek Magyarországon. 1944.

5./ Budapesti Lakcímjegyzék 1910. Budapest.1742. old.

6./ Központi Értesítő 1925. Budapest, 338. oldal. Májer és Moller vegyipari gyár RT

6/a Ruszinszkói Szemle 1930 szept 21 XI. évf. 104. szám

7/. 1951. Az Ember. november 17. 4. oldal.

8./ 1952. Az Ember. Göndöcs Ferenc politikai hetilapja. 1952. május 24.

Címoldal: Prof. Reiss Frigyes új gyógymódja

9./1966. Hajdú Bihari Napló XXIII. évf. 123. sz. címoldal. Az MSZMP Hajdú- Bihar Megyei biz. lapja

10./ 1954. Az Ember. Göndöcs Ferenc politikai és társadalmi hetilapja. 1954. dec. 25. címoldal.

11./ Az Ember. 1955.október 24. Göndöcs Ferenc politikai és társadalmi hetilapja. New York.

12./ Frank László: Sanghájba menekültem. 1960. Budapest.

13./ 1961. Az Ember. december 16. 8. oldal. Göndöcs Ferenc beszámol RF-nek az Amerikai Magyar Orvosegyesületben tartott előadásáról, mely a különféle belbetegségek bőrgyógyászati manifesztációit taglalja.

14./ 1965. Bécsi Magyar Híradó. 59. oldal. szerk: Klamár Gyula

15./ 1966: Californiai Magyarság. 1966. január 12.6. oldal. Attól az évtől a Társaság elnöke lett.

16./ 1966. o5. 26. Népszabadság, 4. oldal.

17./ 1966. május 26. 3. oldal. ugyanígy beszámol a diploma-átadásról a Magyar Nemzet.

18./ 1966. május 26. Népszava. 4. oldal. László Miklós.

19./ 1966.június 6. Esti Hírlap. 6. oldal. Beszámoló László Miklós tollából.

20./ A Magyar Hírekben Klamár Tibor számol be ugyanerről Bécsben a 100. oldalon.

21./ Magyar Híradó 1966. aug. 01. Wien. Klamár Gyula főszerkesztő.

22./ Magyar Hírek. 1966.  81. oldal. László Miklós riportja.

22./a 1967. Szabad Sajtó 1967 jan.3. 8. oldal

23./ 1972. Leonard C. Harber: A synopsis of the life of Frederick Reiss. International Journal of Dermatology. 1972. okt., 11. évf, 4.szám, 197-199. oldal

24/ 1974. Új Világ. 1974. szept 27. S+W

25./ 1976. szept.1. Népszabadság. 8. oldal. Montef.

26./ 1979.Fekete Márton: Prominent Hungarians Home and Abroad. 1979. London. Szepsy Csombor Literary Circle. 389. oldal.

27./ 1981. New york Times 1981.11.22. 44.old. 90é.

28./ Hans Gumprecht: Ein bedeutender Mediziner aus Nemesvölgy/Edelstahl: Universitaetsprofessor Frederick Reiss (1891-1981) 2004/1/165-170

29./ 2009. Kodek K. Günter:Unsere Bausteine sind die Menschen. Die Mitglieder der Wiener Freimaurer-Logen 2009. Wien. Löcker Verlag

30./ 2009. Kodek K. Günter: Zwischen  verboten und erlaubt. Chronik der Freimaureri in der österreichischen- ungarischen Monarchie 1867-1918 und  der I. Republik 1918-1938.

2009.Wien. Löcker Verlag

31./ Morvay Mátyás: dr Frederick Reiss, Austro-Hungarian Master of the Shanghai Lodge Lux Orientis 2020. NY Univ. In: Researching Central European diasporas in Republican China 1912-49.

32./ Kasuke Ito: Frederick Reiss Bull. NY Acad. Med. 1985. Vol. 61. No 4. May

33./ Marcus G Patka: Brüder im Exil. QC Berichte Nr 25. Nov. 2005. Wien. S. 163.

Melléklet:

A Bécsi Nagypáholy védelme alatt Sanghájban működő Lux Orientis páholy feltételezhető névsora elsősorban Kodek és a Wikimédia segítségével összeállítva:

Ernest Bauer (1892-én született, halála nem ismert. Sanghájba menekült ismeretlen időpontban. 1920-ban nyert felvételt a Freundschaft páholyba, 1936-ban mehetett esetleg Sanghájba, 1936-ban fedezett tartós külföldi távolléte miatt és valamikor továbbmenekült az USÁba.

Fikerment F.I. (egy testvéri levél Fickermentnek is jelöli) a páholy titkára volt.

Frischauer Theodor fogorvosdoktor 1889-ben született. 1937-ben a Treue páholyban nyert felvételt, majd a Lux Orientisbe affiliált. 1938-ban a hamburgi alapítású Humanitas in the far East című páholyba került át. 1947-ben továbbvándorolt Palesztinába.

Hochstaedt dr. Josef, nőgyógyász 1890-ben született. 1924-ben vette fel a Humanitas p.  Díjemelés után sorsa ismeretlen, csak a sangháji emigrációban való részvétele ismert.

Hoffmann Oszkár bőr- és nemibetegek szakorvosa 1879-ben Bécsben született és 1923-ban vették fel a Kosmos páholyba. 1925-ben alapító tagja volt a Heimat páholynak. 1932-33-ban már a Hamburgi Nagypáholy védelme alatti Humanitas of Far East páholy főmestere és Sanghájban működött.

Kandel  Leó 1894-1982) A fáma szerint inkább Pekingben élt és ismeretlen páholy tagja volt.

Kris Georg (1896-1964) gyógyszerész volt, 1922-ben vette fel a Humanitas. 1938-ban Triesten át Sanghájba menekült. 1946-ban halt meg.

Kris Stefan testvérét ugyanakkor ugyanoda vették fel és ugyanakkor emigrált 1938-ban Sanghájba. 1944-ben halt meg

Komor Pál kérdéses, hogy szk volt-e, de tevékenysége és életszemlélete alapján legalábbis kötény nélküli lehetett, amit persze nem vehetünk figyelembe, viszont kutatandónak véljük.

Müller Vilmos vagy Wilhelm Bécsben született 1874-ben. 1920-ban vette fel a Zukunft páholy. 1934-ben fedezett és Sanghájba valószínűleg ezután került ismeretlen úton.

Reiss Frigyes nevét csak megemlítem, mert az egész cikk róla szól.

Rosenbaum Robert (1890-1976) Ipari grafikai intézet igazgatója volt. A Humanitas még 1913-ban vette fel, majd a Lux Orientis titkára volt, majd a Lux Orientis in the Far East hamburgi irányítású páholyba affiliált, végül 1950-től a Humanitasba ment vissza.

dr. Stefansky Juliust eredetileg Bécsben a Kosmos páholy vette fel, majd Sanghájban a Lux Orientisbe affiliált.

Steiner Dávid csak egy időre menekült Sanghájba, lányával együtt később az USA-ba települt át

Steingraber Maximilian (1899-1982) viszonylag későn, 1937 novemberében nyert felvételt a Schiller páholyba. Menekülni volt kénytelen, így került Sanghájba, ahol a Lux Orientis tagja lett. Emellett páholyhalmozóként a Hamburgi NP védelme alá tartozó Lux Orientis in the Far East tagjává is lett, majd a vész elmúltával 1947-ben felvételét kérte a Sammelloge Humanitas renatába is Bécsben. Ő maga viszont a későbbiekben Ausztráliába költözve nem hagyott nyomot az ottani szk tevékenységéről. Ennek a testvérnek az útja rémes példa lehetett a bolygó zsidó testvérre, micsoda kalandos élete lehetett.

Strauss Ernst (1886- 1960) banktisztviselő majd jogász lett. 1928-ban vette fel a Kosmos páholyba. Sanghájba emigrálva a Lux Orientis tagja lett. A helyzet fokozódását követően a Hamburgi Nagypáholy védelme alatt dolgozó Lux Orientis in the Far East páholyra váltott. 1947 után a szk tevékenység nem volt lehetséges többé Kínában (ma sem). Hazatelepülve a vész elmúltával előbb a Humanitas renata gyűjtőpáholy tagja lett, majd a Lessingre váltott, ott főmester is volt, majd nagypáholy funkcióra váltva főszónok lett.

Sussmann Theo dr bőrgyógyász, a Lux Orientis első titkára és utolsó főmestere. Kalandos élete kész regény. Kollégája és főmestere volt Reiss Frigyes, de a nagypáholynak küldött leveleiben alig említi. Érdekes lehetett emberi, testvéri kapcsolatuk. Állítólag később náci szolgálatba állt, de mielőtt ítéletet alkotnánk, várjuk meg az esetleges bizonyító dokumentumok fellelését.

Szántó Benno 1872-ben Léván született, 1947-ben Sanghájban halt meg. 1924-ben vették fel a Sokrates páholyba, ott is lett mesterré. 1937-ben került Sanghájba, kereskedő volt.

Tandler Julius dr orvos, anatómus prof, a morvaországi Iglauban született és Moszkvában halt meg 1936-ban. 1920-ban vette fel a Lessing páholy. Szocdem politikusként helyettes államtitkárrá lett. Először Sanghájba vette útját, majd Oroszországba vándorolt, ott is érte a halál.

Weitzmann Josef 1895-ben született a morvaországi Neudorf bei ungarische Ostrában, a mai Csehországban (Uherské Ostroh). Sangháji letelepedését követően lányával együtt továbbmenekült La Pazba (Bolívia).

Nagyon megköszönjük, ha bárki pozitív vagy akár negatív kiegészítést tud tenni, mert az adatok igen nehezen voltak összeállíthatók, még nehezebben ellenőrizhetőek. Minden olvasónk türelmét és hozzájárulását szívesen vesszük.