Szabadkőműves szimbólumok

A QC Budapest Szabadkőműves Kutatókör honlapján megjelent egy összefoglaló ismertető a szabadkőműves szimbólumokról. A bemutatót felidézzük elsősorban azok számára, akik nincsenek beavatva a szabadkőművesség világába. A bemutató a szabadkőművességről szól, de nemcsak szabadkőműveseknek.  A beavatatlanok, de számos leendő szabadkőműves számára is, a szabadkőműves szimbólumok egy alapjaiban ismeretlen világot mutatnak meg. A jelöltek, de sok beavatott sem ismeri és különösen nem érti a szimbólumok teljes tartalmát, jelentését, vagy eredetét.  Cikkünk a szabadkőművesség szimbólum világáról szól, de nemcsak szabadkőművesek számára. Szeretnénk bemutatni a legfontosabb, legismertebb szabadkőműves szimbólumokat.

Eredet, jelentés, szerep és források

A szabadkőműves szimbólumok eredete visszavezethetők az építőmesteri céhek hagyományaira. A kőművesek és kőfaragók szinte minden eszköze, de különösen a derékszög, a körző, vagy a kalapács, már a céhek korában is, nemcsak fizikai munka eszközök voltak, hanem erkölcsi tanításokat is jelentettek. A modern – jelenleg is ismert – szabadkőművesség az 1700-as évek végén kezdődött és ekkor kezdték úgy értelmezni a napjainkban használt szabadkőműves szimbólumok at, ahogyan azt ma is ismerjük.

Az ebben a cikkben ismertetett szimbólumok alapvető szereppel rendelkeznek a szabadkőműves irodalomban. Különösen a különböző szabadkőműves rituálékban. A legfontosabb szimbólumokat megtalálhatjuk a különböző  páholyok szinte minden dokumentumában, elsősorban azonban az oktatás során van komoly szerepük. De megtalálhatók, előadásokban (avagy ahogyan sok páholyban nevezik rajzolatokban). Ezekben az írásokban, bemutatókban, vagy ismertetőkben a bemutatott  szimbólumok alapvetően nem csupán illusztrációként jelennek meg, hanem mély értelmezésükben.

A derékszög (négyzet), a körző és a „G” betű – ez az általánosan legismertebb szimbólum, amely magát a szabadkőművességet jelképezi. 

A szimbólum elemeinek ismert jelentése: 

  • A derékszög az erkölcsi egyenességet, az igazságosságot és a helyes cselekvést jelképezi, a tisztességes cselekedetet szimbolizálja.
  • A körző a belső önfegyelmet, a határok kijelölését és az önvizsgálatot szimbolizálja. Létezik egy olyan interpretáció is, amely szerint „A körző segítsen bennünket határok között maradni minden emberrel!”

A „G” betű: értelmezése többféle is lehet. A legismertebb értelmezések: Geometry – a geometria, God – az isteni eredet, A Világegyetem Nagy Építőmestere – Great Architect of the Universe  A derékszög az igazságosságot, a körző az önfegyelmet és mértékletességet szimbolizálja.

A mindent látó szem: A szimbólum eredete, a legenda szerint Hórusz, az ég istene és Ozirisz fia, harcot vívott nagybátyjával, Széth-tel Egyiptom trónjáért. A küzdelem során Hórusz elveszítette a bal szemét, ám Thot, a bölcsesség istene helyreállította azt. Hórusz szeme az ókori egyiptomi mitológia egyik legismertebb és legfontosabb szimbóluma. A mindent látó szemet a szabadkőművesek szimbólumként használják az isteni jelenlét, a gondviselés, tudatosság jelképeként.(Gyakran a háromszögben ábrázolják.), 

A Lángoló Csillag – egy ötágú csillag, amely az isteni fényt, az útmutatást, a megvilágosodást és a bölcsesség keresését – a tudás fényét – szimbolizálja. A beavatás alkalmával a szabadkőműves jelöltnek szembe kell néznie saját árnyékával, hogy elérje a belső megvilágosodást.

Gyakran hasonlítják a Nap vagy a Betlehemi csillag képéhez is. A Lángoló Csillag a Szíriuszt, Anubiszt vagy Merkúrt, a lelkek őrzőjét és vezetőjét jelképezi. Ősi angol szövegekben a Nap jelképének tekintették.: „A lángoló csillag vagy dicsőség a középpontban arra a nagy világító égitestre, a Napra utal, amely megvilágítja a Földet, és befolyása révén áldásokat osztogat az emberiségnek.” A középen lévő lángoló csillag vagy dicsőség a Napra utal.

A csillag fénye az isteni bölcsességre utal, amely megvilágítja a beavatott útját. A lángok az emberi lélekben égő tudásvágyat és erkölcsi tisztaságot jelképezik. 

Az ötágú csillag az emberi test öt pontját (fej, két kar, két láb) szimbolizálja, utalva az emberi természet harmóniájára és az univerzális rendre. A pentagram használata az ókori Mezopotámiában jelent meg. Ott öt irányt jelképezett: elöl, hátul, balra, jobbra és felül. 

A pentagram az egészség és a tökéletesség szimbóluma volt, az aranymetszés geometriai elveinek megtestesítője.

A két oszlop (Jakin és Boáz): A páholyokban elhelyezkedő két oszlop Salamon király templomának oszlopaira utalnak. A szabadkőműves templomokban a jelölteknek ezen kell áthaladni a beavatás során. A stabilitás, bölcsesség és erő metaforái. Jákin az állandóságot, a Boáz az erőt, a kettő együtt a stabilitást és az egyensúlyt jelképezi.

A Nap és a Hold kiemelt szerepet játszanak a szimbólumok között. 

A Nap jelentése a fény és a megvilágosodás, mely szerint a Nap a tudás, az igazság és a szellemi világosság jelképe. 

A Hold mint szimbólum a változás, az idő múlása jelképe, az emberi élet és fejlődés szakaszait jelképezi.

A Nap és Hold együtt az egyensúlyt, a szabadkőművességben az ellentétek harmóniáját van hivatva jelképezni, 

A beavatási rítusokban a Nap és Hold az út két pólusát jelképezik – a külső világ megértését és a belső világ felfedezését.

A három láng, a három világosság. A lángok a fényt, a tudást és az erkölcsi megvilágosodást jelképezik, amelyek központi elemei a szabadkőműves tanításoknak. Az Ótestamentumban a fény gyakran Isten jelenlétének és útmutatásának szimbóluma. A szabadkőművességben a három világosság a páholyban található három fő fényforrást is jelképezheti: a Napot, a Holdat és a Mestert, akik együtt vezetik a tagokat a tudás és az erkölcsi fejlődés útján. Ezek a szimbólumok arra emlékeztetik a szabadkőműveseket, hogy az igazság, a bölcsesség és a hit fényei vezessék őket életük során. A három világosság szimbolikája az emberi lélek fejlődését és a belső megvilágosodás keresését is tükrözi. 

A fent említett szimbólumok minden szabadkőműves páholyban megtalálhatók. Láthatjuk ezeket a templomokban festményeken zászlókon, pecséteken. A szimbólumoknak természetesen rítusonként, országonként különböző vizuális megjelenésük van például a skót, York-i, vagy a magyar rítusban. De jelentésük a különböző rendekben rendkívül hasonló. Csak érdekességként kell megemlíteni, hogy Magyarországon például a 19. századi páholyok gyakran használták a nemzeti színeket, a szimbólumok ábrázolásban. 

Szabadkőműves szőnyeg, Sebők Ferenc festőművész alkotása

Az alábbi – a teljesség igénye nélkül – felsorolt szabadkőműves szimbólumok nem csupán a kőművesség eszközeit, értékeit mutatják be, hanem mély filozófiai jelentéssel bíró jelképeket, amelyek az emberi fejlődést, a kapcsolatokat és a közösségi értékeket tükrözik.

Szint – A szabadkőművességben az egyenességet és az erkölcsi feddhetetlenséget szimbolizálja, az egyenlőség szimbóluma; minden szabadkőműves „egy szinten” találkozik. Minden ember egyenlő a páholyban, függetlenül társadalmi rangtól vagy vagyontól.

A vízszintező – a függőón – A pontosság, a becsületesség, az integritás, a feddhetetlenség, az egyenes tartás, a tisztességes élet élésének szimbóluma. A vízszintező azt is üzeni szemlélőjének, hogy a szabadkőművesek számára az ítélet és döntéshozatal során törekednie kell az objektivitásra, a mértékletességre és a tisztességre.

Simítókanál – A testvéri szeretet és az egység terjesztése szimbóluma. A simítókanál „elsimítja a különbségeket” – segít összekötni az embereket, elősegíti a testvériséget és a békés együttműködést.

A véső – A tanulás, a nevelés, az önfejlesztés, a jellem finomítása szimbóluma. A karakter finomítását jelenti a fegyelem révén. A vésővel formáljuk a „durva követ” – vagyis saját jellemünket.

A kalapács, (gavel) – a fegyelem, a rend, a durva kövek csiszolt kövekké alakítása szimbóluma. Mivel korában a kalapácsot a templomok építése során elsősorban a kőfaragásra használták, ezért a faragás értelmében vált szimbólummá. Minden szabadkőműves a faragatlan kőből szeretne simára csiszolt követ faragni. Ennek szimbolikája szerint önmagunk faragása a fontos, hogy jobb emberek legyünk.  Az irányítás eszköze, amellyel a páholy vezetői rendet tartanak a páholyban. A szabadkőműves tekintélyt jelképezi. Szimbolizálja az akaratot, amellyel formáljuk a világot és önmagunkat.

A durva kő és a tökéletes (simított) kő – Az ember erkölcsi és szellem “formázását” jelképezi, a jobb emberré válást. A két kő azt képviseli, amik voltunk és amik lenni szeretnénk. Minden egyes szabadkőművesnek magának kell megítélnie önmagát.

A nyers, a durva kő a természetes állapotú kő, az ember természetes állapotát szimbolizálja – melyik elvben tudatlan, műveletlen. A jelentkező tiszteletre méltó emberré válik a közösségében, és igyekszik tökéletesre csiszolódni. Képességeit arra kell fordítania, hogy javítson minden tulajdonságán. Ha megelégszik azzal, hogy csak névlegesen szabadkőműves, akkor nem nevezhető tökéletes kőnek.

Salamon temploma – Ez a templom az ókori gondolkodásban az istenhez vezető utat jelentette. A kabbala és a szabadkőműves gondolkodás egyik láncszeme  metaforaként értelmezhető.

Az oltár: A szentírás, a szent könyvek helye. Minden szabadkőműves páholyban központi helyet foglal el, Vannak páholyok, ahol az oltáron központi helyet foglal el a szent törvény könyve. Ez számos helyen a ma ismert Biblia. Van, ahol az Ótestamentum, van, ahol az új. Van, ahol mindkettő. De ismerünk olyan páholyokat is, ahol a Korán jelképezi a szent törvénykönyvét. Számos páholyban mindhárom megjelenik egyszerre. Ez bizonyítja a Szabadkőművesség nyitottságát, a vallási toleranciát, a demokráciát.

Az oltáron elhelyezett szent könyv a hit, az erkölcs és az igazság alapját jelképezi, amelyre a szabadkőművesek esküt tesznek.

A szabadkőművességben a szent könyv jelenléte azt is kifejezi, hogy a páholy tagjai tiszteletben tartják a különböző vallási és kulturális hagyományokat. Az oltáron lévő könyv a fény és a tudás forrását is szimbolizálja, amely a szabadkőművesek erkölcsi és spirituális fejlődését segíti.

A frigyláda – A frigyládát a Mózesnek adott Tízparancsolat tárolására építettek, Salamon király templomának legbelső kamrájában, a szabadkőművességben a Szentek Szentjében (Sanctum Sanctorum) helyezték el. A Bibliában Isten Dávidnak tett ígéretét jelképezi. A szabadkőművesek a frigyládát Isten jelenlétének, irgalmának és a benne rejlő isteni törvényeknek a szimbólumaként értelmezik. Úgy is tekintenek rá, mint a fény és a bölcsesség reprezentációjára, amely a szabadkőműves tanításokat vezérli. Az Isten és az emberek közötti szövetséget jelképezi, és néha arra is használják, hogy a szabadkőművesek magasabb hatalomba és erkölcsi törvénybe vetett hitét szimbolizálja.

 

Északkeleti sarok H.L. Haywood a Symbolical Masonry (1923) című művében a következőképpen határozza meg az északkeleti sarok jelentőségét: “az észak a sötétség helye, a profán és meg nem újult világ szimbóluma, míg a kelet a fény helye, a szabadkőműves élet minden tökéletességének szimbóluma, akkor láthatjuk, hogy helyénvaló, hogy a tanítvány ott kapja meg helyét; … még sok fényt kell kapnia a szabadkőművességben.”

A Lépcsőfokok: A tudás és beavatás fokozatait jelképezik, Inas fokon három, legényfokon öt, mesterfokon hét lépcsőfokkal. Ez jelképezi az inasok, a legények és a mesterek életkorát. A szabadkőműves templomokban a főmester három lépcsőfok magasságában foglal helyet. Az első felügyelő ket, a második felügyelő egy lépcsőfok magasságában ül.

Cable Tow A vontatókötelet tárgyak húzására használták. A szabadkőművességben a jelöltnek a fogadalmához való kötődését jelképezi, azt a fogadalmat, hogy a szabadkőműves teljesíti kötelességeit, és teljes mértékben segíti testvéreit. Van olyan értelmezése is, amely szerint  hasonlítható a köldökzsinórhoz, amely az anyát és a gyermeket a születés során összeköti. A beavatási szertartás során a kábelt eltávolítják a jelentkezőről, mert az oltáron elött tett fogadalomnak erősebbnek kell lennie, mint a látható köteléknek.

A fekete-fehér mozaikpadló – Az élet kettőssége: fény/sötét, jó/rossz, öröm/szomorúság. Az emberi élet gonoszságának és jóságának szimbóluma. A bárka és a Horgony – Noé bárkája és a horgony együttesen a jól eltöltött élet szimbólumai. A bárka az élet viharos tengerén való utazást szimbolizálja, a horgony pedig a halhatatlanságot és az örök nyugalomban való biztonságos pihenést. A bárka jelképezi az utazást, a horgony az utazás végét és azt, ami biztonságban tart az utazás során.

Báránybőr kötény a szabadkőműves életet jelképezi, a szabadkőműves jelvénye. A szabadkőműves enciklopédia szerint: “A spekulatív szabadkőművesség szimbólumai közül nincs olyan, amely tanításában fontosabb vagy történelmében érdekesebb lenne, mint a báránybőr vagy fehér bőr kötény. A szabadkőműves fejlődésének korai szakaszában kezdődő tanítások során ez az első ajándék, amelyet kap, az első szimbólum, amelyet megmagyarázzák neki, és az első kézzelfogható bizonyíték, amely a testvériségbe való felvételéről tanúskodik. Bármi is legyen a jövőbeli előrelépése a „királyi művészetben”, bármilyen mélyebb titkokhoz is vezesse őt később a misztikus intézmény iránti odaadása vagy tudásszomja, a báránybőr köténytől – első ruhájától – soha nem válik meg. Talán megváltozik a formája és a díszítése, és minden lépésnél valami új, de még mindig gyönyörű utalást hordoz, de a lényege megmarad, és továbbra is azt a megtisztelő címet viseli, amely alatt először ismerte meg, a beavatásának éjszakáján, mint „a szabadkőműves jelvényét”.

Jákob létrája – A bibliai Jakab és álmáról szóló allegorikus mese (Mózes 28:10-17), amelyben, ahogy a leírás szerint „a szabadkőműves elméje folyamatosan irányul, és oda reméli, hogy végül eljut a teológiai létra segítségével, amelyet Jakab látomásában látott felemelkedni a földről a mennybe; amelynek három fő fokát Hitnek, Reménynek és Szeretetnek nevezik; és amely arra int minket, hogy higgyünk Istenben, reméljünk a halhatatlanságban, és szeressük az egész emberiséget.” Ennek megfelelően a táblán egy néha kilenc fokú létra látható, amely alul a földön nyugszik, teteje a felhőkben van, felette csillagok ragyognak; és ez azt a misztikus létrát jelképezi, amelyet Jákob álmában látott, a földön állva, teteje az égig érve, és amelyen Isten angyalai fel- és leereszkednek.”

Az akác a szabadkőművesség szimbolikus növénye a Közel-Keleten őshonos. A szabadkőművesség enciklopédiájában ezt olvashatjuk: “Érdekes és fontos szimbólum a szabadkőművességben. Bőségesen termett Jeruzsálem környékén, ahol még ma is megtalálható, és modern használatában a fa, amelyből a kereskedelemben használt gumiarábikum származik.” A Bibliában, Ézsaiás 41:19-ben, ez áll: „A pusztába helyezem a cédrust és az akácot, a mirtuszt és az olajfát”. Borókát állítok a pusztába, fenyőt és ciprust együtt…”.

A szabadkőműves rituálékban több jelentését is ismerjük. Tüskéi a bűnt, és a hibákat jelképezik, míg virágai és levelei a tisztaságot, az ártatlanságot és a gyógyulást. Az akácfa ága a lélek halhatatlanságának szimbólumaként jelenik meg mivel örökzöld és változatlan természetével a bennünk lévő jobb és szellemi részre hivatott emlékeztetni. A szimbólum kapcsolódik Hiram Abiff legendájához, ahol az akácfával jelölték meg a sírhelyét.

Az alkímia – hermetikus filozófiának is nevezték. A szabadkőművesség enciklopédiájában ez olvasható (Hermes Trismegistosra hivatkozva) “A neoplatonisták a kereszténység korai időszakában egy látszólag új tudományt vezettek be, amelyet Szent Tudománynak neveztek, és amely jelentősen befolyásolta a művészetek és a tudományok későbbi fejlődését. Az 5. században megjelent a tudomány neve, az alchemia, amely az arab határozott névelőből, az al-ból és a chemia szóból származik, egy görög szóból, amelyet Diocletianus rendelete használt az egyiptomi művekkel szemben, melyek a fémek átalakulásával foglalkoztak. a szó egyszerűen „az egyiptomi művészetet” jelenti, vagy a fekete föld országát, amely Egyiptom egyiptomi neve, és Julius Firmicus Maternus a Csillagok hatása az ember sorsára című művében a scientia alchemiae kifejezést használja. Ettől az időtől kezdve az alkímia tanulmányozása nyíltan folyt. A középkorban és a 17. század végéig ez egy fontos tudomány volt, amelyet a legkiválóbb filozófusok, mint Avicenna, Albertus Magnus, Raymond Lulli, Roger Bacon, Elias Ashmole és sokan mások tanultak. A szabadkőművesség és az alkímia ugyanazokat az eredményeket kereste (az isteni igazság tanítását és a halhatatlan élet doktrínáját).”

Testvéri szeretet  A gyakorlásával a szabadkőművesek az egész emberi fajt egy családnak tekintik. Ezen elv alapján a szabadkőművesség igazi barátságot teremt azok között, akik egyébként örökös távolságban maradtak volna egymástól.

A kukorica, bor és olaj a szabadkőművesek szimbólumainak régi illusztrációja, mivel ezek voltak a  „mester fizetései” Salamon király idején.

Ordo Ab Chao –  a szabadkőművesség enciklopédiájában a kifejezés jelentése: „rend a káoszból”. A mottó kitalálása a Charlestonban működő Ősi és Elfogadott Skót Rítus Legfelsőbb Tanácsának tulajdonítható.

Három múzsa (hit, remény és szeretet) – az Istenbe vetett hitet, a halhatatlanságba vetett reményt és az egész emberiség iránti szeretetet jelképezi.

Méhkas – a szabadkőművességben az ipar, az együttműködés, a közjóért való munka szimbóluma. A méhkas szimbólum jelentése szerint minden szabadkőművesnek együtt kell működnie a világ működésének fenntartása érdekében.

A szabadkőművesség enciklopédiájában ez olvasható: “Az egyiptomiak számára a méh az engedelmes nép szimbóluma volt” … ha megnézzük ezeknek a rovaroknak a szabályozott munkáját, amikor a kaptárban gyülekeznek, nem meglepő, hogy a méhkas a rendszerezett ipar megfelelő szimbólumának tekintették. A szabadkőművesség ezért a méhkast a munka szimbólumaként fogadta el.”

A szabadkőművesség különböző országokban eltérő formában jelenik meg és a szimbólumok alapvető jelentése is hasonló. Például a derékszög és a körző erkölcsi iránytűként ismert minden rítusban, azonban az értelmezése változik. Az alábbiakban nézzük meg néhány ország sajátosságát.

Egyesült Államok

  • A szimbólumok között az egyik legismertebb a mindent látó szem. Bár ez a szimbólum az amerikai egy dolláros bankjegyen is szerepel, de ez a tény mégsem szabadköműves szimbólumként ismert.
  • Számos városban léteznek szabadkőműves templomok és emlékművek. A legismertebbek Philadelphiában, New Yorkban, Washingtonban, stb találhatók.

Franciaország

  • Az egyik legtöbbet használt a három pont („∴”) és a francia forradalom óta ismert jelmondat “Szabadság, egyenlőség, testvériség”
  • A francia szabadkőművesség erősen kötődik a Felvilágosodáshoz

Egyesült Királyság

  • Az ismert szimbólumok között a derékszög és a körző, valamint a G betű használata a legelterjedtebb,
  • A brit szabadkőművesség talán a legkonzervatívabb, úgy a rituálékban, mint a szimbólumhasználatban,

Németország

  • Közismert a fekete-fehér sakktábla padlózatként és az oszlopok (Boaz és Jachin) használata,
  • A német szabadkőművesség gyakran kapcsolódik Kant, Goethe és Lessing által képviselt gondolkodás módhoz,

Brazília

  • Közismert a nap és csillag motívum
  • A szabadkőművesség fontos szerepet játszott a Brazil társadalomban. Például a brazil zászló egyes elemei szabadkőműves ihletésűek.

Magyarország

Mivel a szabadkőművesség a 18. század hetvenes éveiben jelent meg Magyarországon, főként osztrák hatásra, ezért a szimbólumoknak leginkább német értelmezései ismertek. A 19. században, különösen a reformkor és a dualizmus idején, szabadkőművesség komoly fejlődésen ment át. A magyar szabadkőművesek aktívan részt vettek a társadalmi reformokban, ily módon a szimbólumok nemzeti tartalommal is bővültek. A magyar páholyok vizuális megjelenítéseiben megjelent a korona, a turul, vagy a történelmi címer.  A magyar szabadkőműves páholyok szimbólumhasználata gazdag és sokszínű volt.

A magyar szabadkőművesség a kezdetekben az alapvető szimbólumokat alkalmazta, de gyakran kiegészítette nemzeti motívumokkal. A szimbólumokat sokszor kapcsolták össze történelmi és magyarországi példákkal. Ehhez kapcsolódott a kezdetekben Kazinczy Ferencnél a nyelvújítás eszméje is.

A szabadkőműves szimbolikus szőnyegek, a “tápiszok”

A “tápisz”-nak nevezett szabadkőműves szőnyegekről elmondható, hogy nem lakberendezési tárgyak, hanem szimbolikus eszközök. Ezeket a szőnyegeket a páholyokban használják, céljuk elsősorban az oktatás. A szőnyeg egy festett vagy nyomtatott kép, amely tele van szabadkőműves szimbólumokkal.

A szabadkőműves szőnyegek a 18. században terjedtek el, különösen Angliában és Franciaországban. Korábban, gyakran pergamenre vagy vászonra készültek. Ezt követően elterjedtek a kézzel festett, vagy nyomtatott szőnyegek, táblák is.

A szőnyegek nemcsak a rituálék részei voltak, hanem a szabadkőműves értékrend bemutatói is.

A tápiszokat gyakran neves művészek tervezik, rajzolják, festik.

Egy a szabadkőművességről szóló ismertetőben (http://www.okotaj.hu/szamok/12-13/szimbol2.html) így fogalmaznak: “A szabadkőműves páholy ülésének elején egy négyszög alakú szőnyeget terítenek a földre — a mozaikpadlóra, (amelynek váltakozó fekete-fehér) kockakövei a két kozmikus princípium: pozitivitás és negativitás egymást kiegészítő jellegét jelképezik).”  Ezeket a szőnyegeket a szabadkőműves szakirodalomban “tápisz” néven ismerik.

A beavatási szertartások során a szőnyegeket oktatási segéd eszközként használják. Ezek használatával magyarázza el a páholy mestere a jelöltnek a különböző szimbólumok jelentését.

Általánosságban a – különféle rítus szerinti – szőnyegeket a páholy közepére teszik. A szőnyegenek több fajtája létezik, például az első, második és harmadik fokú szőnyegek: Minden fokozathoz külön szőnyeg tartozik. A szőnyegek gyakran szimmetrikusak.

Ennek a jelen cikk szerzője által kezdeményezett mesterséges intelligencia által készített szabadkőműves szőnyegnek a kompozíciója klasszikus elemeket ötvöz: a mozaikpadló, a két oszlop (Ión és Korinthoszi stílusban), a Nap és Hold, a lépcsőfokok, valamint a szögmérő és körző „G” betűvel. Felül a mindent látó szem sugárzik, míg a szerszámok – a függőón és a vízszintező – a padló két oldalán helyezkednek el. A szimmetria, a geometria és a szimbolikus elrendezés mind a szabadkőműves filozófia vizuális megtestesítői.
Alfa és Omega Triptichon 2023 Franciaország Sebők Ferenc festőművész alkotása

 

A szabadkőműves szimbólumok alapvetően erkölcsi jelentéssel bírnak. Bár a különböző obedienciákban a szimbólumok alapjai közösek, a jelentésük és alkalmazásuk gazdag és sokszínű, éppúgy, mint maga a szabadkőművesség.

A különböző szabadkőműves rítusok (pl. a yorki, a preston-webb, vagy a skót rítus) szimbolikus eszközökön alapulnak. A céljuk az egyének erkölcsi, szellemi és társadalmi fejlődésének elősegítése.

Minden országban, a különféle rítusokban, a filozófiai elvek átadása szimbólumokon keresztül történik. Ezek a szimbólumok elvükben azonosak, azonban ábrázolásuk eltérhet.  Cikkünkben bemutatott szimbólumokon kívül még sok más is létezik, azonban azok ismertsége korlátozottabb.

Minden kőműves szerszám – például a függőón vagy a simítókanál – egy-egy emberi tulajdonságot vagy erkölcsi elvet képvisel: a vízmérték az egyenlőséget, a függőón az őszinteséget, a simítókanál a testvériséget, vagy a békét.

A rítusok alkalmával a szimbólumok nemcsak láthatóvá, érzékelhetővé válnak. Ily módon a beavatás során a jelölt nemcsak megtanulja, hanem „megéli” a szimbólumok közvetítette elveket.

A különböző rítusok használnak eltérő szimbólumokat, vagy máshová teszik a hangsúlyokat, azonban céljaik – az erkölcsi nevelés – közösek.

A rítusok nemcsak az egyéni fejlődést szolgálják, hanem közösséget is teremtenek. A közös részvétel a rítusokban lehetőséget nyújt az elvek közös értelmezésére, megbeszélésére és alkalmazására.

A szabadkőműves szimbólumok mindegyik eleme filozófiai és erkölcsi jelentéssel bír. A céljuk az egyén fejlődésének elősegítése. Az elemek nemcsak vizuálisan jelennek meg, hanem a rítusok során megjelenítődnek. Ez által az egyén nemcsak megérti, hanem átéli is azokat.

Igy érhető el a cél:  A jobb emberré válás.

G.Orator

 

 

 

Források:

Illusztrációk:

Vélemény, hozzászólás?

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.