A magyar szabadkőművesség története gazdag és sokszínű, jelentős mérföldkövekkel rendelkezik, amelyek nemcsak a szabadkőművesség tekintetében kiemelkedőek, hanem a magyar társadalmi, a kulturális és a politikai élet alakulására is hatással voltak.  A magyar szabadkőműves személyek mélyreható változásokat hoztak a magyar társadalom életében. Ez a beszámoló szeretné felvillantani a magyar szabadkőművesség haladó társadalmi szerepét és történetének jelentős mérföldköveit és kiemelkedő személyiségeit.

A szabadkőművesség alapelvei a szabadkőműves (“Andersoni”) alkotmányban kerültek rögzítésre. Az ebben leírt meghatározás szerint: „A szabadkőművesség filozofikus, filantropikus, és progresszív intézmény.” Ennek az elvnek a megvalósítását követhetjük nyomon ebben az összefoglalásban.  

A szabadkőművesség magyarországi megjelenése az 1700-as években

 

A 18. század második fele a magyar szabadkőművesség hajnalát jelentette, amikor a Felvilágosodás eszméi és a nemzetközi szabadkőműves mozgalom hatására a Magyar Királyságban is megjelentek az első páholyok.

Bár ebben az időszakban a páholyok főként latinul vagy németül működtek, és tagjaik között számos értelmiségi, hivatalnok és nemes volt, a szabadkőművesek nem titkolt célja a magyar szellemi fejlődés, a társadalmi haladás előmozdítása is volt, így többek között a tudomány, oktatás és humanitárius eszmék támogatása.

1733: Az első ismert magyar szabadkőműves, Esterházy Pál Antal, Angliában nyert felvételt a szabadkőművességbe.

1742 „az első magyar szabadkőművesek az 1742-ben – Lotharingiai Ferenc (Mária Terézia férje) kezdeményezésére – alakult, Három törvényhez (Aux trois canons) nevet viselő bécsi páholy tagjai voltak. A francia nyelven működő páholyba beavatást nyert többek között Székely László kapitány, Kempelen András százados, Báróczi Sándor testőríró, Draskovich Kázmér őrnagy (a híres szabadkőműves Draskovich János apja), gróf Esterházy Ferenc, gróf Bethlen Gábor, báró Brukenthal Sámuel, báró Kemény László, báró Kemény János és gróf Kemény József.” állítja Péter Róbert, a szabadkőműves történelemmel foglalkozó történész, az egyik internetes portalon. (https://rubicon.hu/hu/cikkek/az-elso-magyar-szabadkomuvesek) 

Ehhez az állításhoz tegyük hozzá, hogy különös jelentőségük van a Mária Terézia udvarában szolgáló testőríróknak, így például Barcsay Ábrahámnak, Orczy Lőrincnek, vagy Báróczi Sándornak.

1749-ben az első páholy a Magyar Királyság területén, Brassóban alakult meg.

1769-ben, Eperjesen létesült páholy.

1770-ben Pesten létrehozták a Nagyszívűséghez címzett, központi minta páholyt. 

1772-ben megjelent Bessenyei György az Ágis tragédiája című könyve, ettől az időponttól számítható a magyar felvilágosodás kezdete. 

1774-ben Pozsonyban, Selmecbányán, Besztercebányán, Eszéken, és Varasdon alakult páholy.

1775-ben Gróf Draskovich János és gróf Niczky István létrehozzák a „Magyarországi Szabadság” (Latomia Libertatis sub corona Hungariae in Provinciam redactae), elnevezésű rendszert. Ez a nagypáholy önállóan működött. Ez a szabadkőműves rendszer utóbb Draskovich rendszerként vált ismertté. 

Itt kell megjegyezni, hogy a Draskovich rendszert nemcsak a jelenlegi Magyarország tartja a sajátjának, hanem a korabeli ún. nagy Magyarország is, mivel hidat képezett magyarok és horvátok között és a horvátok is saját szabadkőműves történelmük részének, első nagypáholyuknak tartják.

1785-ben II. József uralkodó korlátozta a szabadkőművesek magyarországi működését, majd 1795-ben I. Ferenc be is tiltotta, a Martinovics-összeesküvés után. Itt jegyzendő meg, hogy Habsburgok kifejezetten ellenségesen álltak hozzá a szabadkőművességhez.

Az első városok az 1700-as években, ahol szabadkőműves páholy alakult:

Brassó Az első magyarországi szabadkőműves páholy itt alakult meg 1749-ben, a helyi értelmiség és hivatalnokréteg alapította.

Eperjes A Felvidék első páholya volt. A város protestáns iskola városként nyitott volt a Felvilágosodás eszméire. Az 1769-ben megalakult páholy tagjai között tanítók, papok és katonatisztek is voltak.

Pest A fővárosiasodó város a reformgondolatok egyik központjává vált. 1970-ben alakult meg a Nagyszívűséghez páholy, ahol találkoztak a magyar nemesség és a polgárság képviselői.

Pozsony, Selmecbánya, Besztercebánya, Eszék(1773), Varasd (1774)

• Pozsony: mint országgyűlési székhely, politikai befolyással bírt.
• Selmecbánya: bányászati és műszaki iskolájáról híres, így a páholy tagjai között sok mérnök és tudós volt.
• Besztercebánya: mivel főként kereskedőváros volt, ezért a polgárság dominált a páholyban

• A déli határvidékeken működő páholyok, Varasd, Eszék, kezdeményezték az első magyar nagypáholy létrehozását.

A legtöbb páholy tagja külföldön tanult értelmiségi volt, ily módon a felvilágosodás eszméit (tolerancia, testvériség, emberi méltóság) terjesztették. A céljuk a társadalmi reform, az oktatás fejlesztése és a humanitárius eszmék terjesztése volt.

A szabadkőművesek azonosulnak a szellemi, a vallási és politikai nézetek szabadságával, az egyenlőséggel, a felvilágosodással, a társadalmi reformokkal, a humanizmussal.

A magyar szabadkőművesség deklarálta az ezekhez az elvekhez való ragaszkodást. Az 1700-as évek végétől napjainkig ezek az elvek alapozták meg a szabadkőművesek gondolkodását. 

A 18. században a szabadkőművesség aktív szerepet vállalt a Felvilágosodás eszméinek terjesztésében. A korszakból kevés dokumentált „akció” maradt fenn, azonban számos  ismert példa mutatja, hogy a szabadkőművesek a társadalmi és kulturális fejlődéshez hozzájárultak. Ismereteink szerint a páholyok főként kulturális célokat szolgáltak. Céljaik között iskolák támogatása, tudományos művek kiadása, és árvaházak segítése, szerepeltek. 

Fontos megemlíteni, hogy az 1790-es években a pesti Nagyszívűséghez Páholy részt vett az országgyűlési reformtörvények kidolgozásában.

Az 1700-as években számos kiemelkedő magyarországi személy vett részt a szabadkőművességben. Például: Aranka György, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Báróczi Sándor, író, műfordító, testőr, Brukenthal Sámuel, Erdély kormányzója, Hajnóczy József, jogtudós, jakobinus, Kazinczy Ferenc, költő, nyelvész, politikus, az MTA tagja, Orczy József, főispán, Orczy Lőrinc, költő, politikus, tábornok, Laczkovics János, jakobinus, Gróf Draskovich János, a Draskovich obediencia létrehozója, szabadkőműves nagymester,  gróf Niczky István, a Draskovich obediencia társ nagymestere, Martinovics Ignácz, a magyar jakobinus mozgalom kezdeményezője és vezetője, Teleki Sámuel, erdélyi kancellár. 

A szabadkőművesség Magyarországon az 1800-as években 

 

A 18. század második felében a magyar értelmiség egy része a szabadkőműves páholyokban találta meg azt a szellemi közeget, ahol a nemzeti nyelv, kultúra és oktatás fejlesztéséről szabadon gondolkodhattak.

Fontos előfutára volt a hazai szabadkőművesség újjáalakulásának Lewis Lajos nyelvtanár, akit 1836-ban vettek fel szabadkőművesnek. 1848 szeptemberében a belügyminisztériumtól engedélyt kapott a Szent József Páholy megalapításához, de még októberben a páholy működését be kellett szüntetni.

1861-ben megalakult a rövid életű, a Szent Istvánhoz Páholy, amely eredetileg magyar nyelven kívánt dolgozni, de ismereteink szerint német nyelvű volt. 1870-ben újra létrehozták az azonos nevű 1861-ben alapított páholyt. Ez a páholy már valóban magyar nyelven működött, 1894-ig. Ez mérföldkő volt, mivel a szabadkőművesség ettől kezdve nemcsak németül vagy latinul, hanem magyarul is működött Magyarországon.

1863-ben megalakult Genfben az Ister Páholy, amely feltehetőleg magyar nyelven dolgozott, mivel 48-as magyar emigránsok voltak tagjai.

1867-ben a szabadkőműves gróf Andrássy Gyula kulcsszerepet játszott a Kiegyezés létrejöttében, amely a Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság közötti viszonyt rendezte, és megalapozta az Osztrák–Magyar Monarchia rendszerét. Aktívan részt vett a tárgyalásokban, és azt az állásfoglalást képviselte miszerint a Pragmatica Sanctio alapján Magyarország és Ausztria egyenrangú felek. Ő volt az egyik fő szószólója annak, hogy a közös ügyeket (külügy, hadügy, pénzügy) közös minisztériumokkal, de külön törvényhozásokkal kezeljék.

1869-ben az Egység a Hazában Páholy megkapta az Angol Nagypáholy elismerését és   megalakult az első magyar nyelven dolgozott skót rítusú Corvin Mátyás, az Igazságoshoz Páholy

1870-ben megalakult a “Jánosrendi Nagypáholy. Az első nagymester Pulszky Ferenc volt. 

1871-ben megalakult a francia rendszerű, skót rítusú Magyarország Nagy-Oriense Nagypáholy, amelynek első nagymestere Joannovics György, politikus, közoktatási államtitkár volt. Később, az egyesülést követően Ő lett az Magyarországi Symbolikus Nagypáholynak is a nagymestere. 

1875-ben megjelent Asbóth János Magyar Conservativ Politika című könyve. (https://mtda.hu/books/asboth_janos_magyar_conservativ_politika.pdf ) Asbóth, maga ugyan nem volt szabadkőműves, de műve témánk szempontjából releváns. Asbóth a könyvében (4. oldal) ezt írja: “A gyakorlati politika terén nemcsak ideologiának, hanem bűnösnek is tartom az opportunitás teljes mellőzésével elveink érvényesítésének makacs kierőszakolását; mert a magánember a legrosszabb esetben is csak magamagát áldozza fel elveinek, és ehhez mindenkinek joga van; de az államférfiú esetleg a hazát áldozza fel elveinek és ehhez nincsen joga senkinek sem” 

A Magyar Conservativ Politika című könyv egyik sarkalatos állítása (127. oldal) szerint „ma már Magyarországon nincs igazság a szegény ember számára” Nem kevésbé feltűnő a zsidók és a nők egyenjogúsításának fogyatékossága, illetve hiánya. Ezek az állítások a szabadkőművesség szempontjából fontosak.

1886-ban Magyarországi Symbolikus Nagypáholy néven egyesült a magyarországi János-rendű, valamint – a vele közel egyidejűleg alakult – skót rítusú Nagyoriens 1886. március 21-én. 

1896-ban felavatták a Budapest, VI. Podmaniczky utca 45. sz. alatt a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy székházát.

A szabadkőművesek hozzájárultak a magyarországi társadalmi reformokhoz. Például támogatták a nők jogait, a vallási türelmet, a népoktatást és a szociális törvényhozást. Majd minden páholy működtetett könyvtárakat, árvaházakat és iskolákat.

A század utolsó harmada különösen fontos időszak volt témánk szempontjából. A Habsburg Birodalom 1867-ben kettős monarchiává vált Ausztria és Magyarország között, ami azt jelentette, hogy külön parlamentjük, miniszterelnökük és jogrendszerük, de közös uralkodójuk volt. 

A dualizmus teljes kora nem kedvezett a szabadkőművességnek, mivel a dualizmus első évtizedeiben a politikai elit (pl. Deák, Tisza) inkább a konzervatív, keresztény-nemzeti értékeket képviselt, amelyek nem mindig voltak összeegyeztethetők a szabadkőművesség eszméivel. A katolikus egyház – különösen XIII. Leó pápa 1884-es Humanum Genus enciklikája után – nyíltan elítélte a szabadkőművességet. A dualizmusnak csak az utolsó kb. 20-25 éve tekinthető szabadkőművesség szempontjából virágkornak.  

A szabadkőműves páholyok szerepet játszottak a modernizációban. A dualizmus korában a magyar szabadkőműves páholyok (pl. Martinovics Páholy) aktívan segítették a népoktatás elterjesztését. Támogatták az iskolák, árvaházak, kórházak és könyvtárak létrehozását, a női egyenjogúságot, a női tanítóképzés előmozdítását. Jótékonysági estélyeket, adománygyűjtéseket – különösen az 1870-es évektől. Például árvíz vagy tűzvészek után. 

Fontosabb szabadkőműves személyek a korban: Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere, Abafi Lajos, irodalomtörténész, Apáthy István, az erdélyi Nemzeti Tanács elnöke, Auer Pál, a Páneurópai Unió elnöke, Bárczy István, Budapest főpolgármestere, Bernády György, Marosvásárhely főpolgármestere, Brukenthal Sámuel, Erdély kormányzója, Csemegi Károly, büntetőjogász, Esterházy Ferenc, főkancellár, Friedrich István, miniszterelnök, futaki Hadik András hadvezér, Berlin elfoglalója, Haller Károly, Kolozsvár polgármestere, Joannovics György, nyelvész, politikus, nagymester, Klapka György, honvédtábornok, Kossuth Lajos, kormányzó, forradalmár, hírlapíró, Liszt Ferenc, zongorista, zeneszerző, karmester, Lewis Lajos nyelvtanár,  Nyáry Albert történész, Pulszky Ferenc, politikus, Türr István, altábornagy. 

 

A szabadkőművesség Magyarországon az 1900-as években

 

A 20. század első felében a magyar szabadkőművesség egyszerre élte virágkorát és szenvedett el súlyos károkat. Az 1900-as években a szabadkőművesség társadalmi, kulturális és politikai hatása tovább erősödött Magyarországon, de üldöztetés és betiltás sújtotta. A szabadkőművesség, amely a Felvilágosodás eszméit (szabadság, egyenlőség, testvériség) hirdette, egyre vonzóbbá vált a haladó értelmiség és politikai elit számára. 

A 20. század elejére a magyarországi páholyok száma jelentősen megnőtt, különösen Budapesten. 

1900–1919 – Virágkor 

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy vezetésével számos páholy működött, főként Budapesten és nagyvárosokban. A szabadkőművesek aktívan támogatták a vallási türelmet, a nők jogait, a népoktatást és a szociális reformokat. Számos kiadványt, előadást és társadalmi vitát generáltak a páholyokban, a nemzetiségi kérdésről vagy a választójogról. Több mint 20 hadikórházat hoztak létre és tartottak fenn az első világháború alatt megszámlálhatatlan jótékonysági akcióval együtt.

Az ilyen példák közül kiemelkedik, hogy a 19. század végén – 20. század elején a szabadkőműves páholyok aktívan vettek részt a Vakok Intézetének és a Siketek Intézetének létrehozásában Budapesten. Hasonló példa, hogy a páholyok ingyenes népkonyhákat működtettek a szegények számára. A szabadkőművesség támogatta a leányanyák otthonának létrehozását. Ezen kívül gyermekvédelmi szervezeteket is alapítottak. Különös jelentőséggel bír a magyar szabadkőműves páholyok hozzájárulása a mentő-szolgálat megszervezéséhez. A szabadkőművesek országos könyvtár szolgálatot hoztak létre.

A század elején a szabadkőművesek részt vettek a polgári szabadságjogok, a választójog kiterjesztésének ügyében folytatott társadalmi párbeszédben. Több páholy támogatta az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és szót emelt a vallási egyenlőség mellett.

Az 1918-as őszirózsás forradalom több vezetője is szabadkőműves volt (pl. Jászi Oszkár, történész, szociológus, miniszter, Kunfi Zsigmond, szociáldemokrata politikus). Természetesen a szabadkőművesség nem közvetlenül szervezte a forradalmat, de hátteret biztosított számára.

A korszak egyik legjelentősebb szabadkőműves filantróp tevékenysége az Amerikából kiinduló ingyen-tej akció volt. Az első világháború utáni években Magyarországon súlyos élelmiszerhiány volt. A szabadkőművesek nyílt célja az volt, hogy napi rendszerességgel tejet biztosítsanak a nélkülözőknek. A Tanácsköztársaság bukása után az akciót szabadkőművesek saját vagyonukból, valamint egy amerikai – magyar páholy segítségével szervezték meg. 

1919–1945 – Betiltás

Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt korlátozták, majd annak bukása után a Horthy-rendszer alatt a szabadkőművességet „nemzetellenesnek” bélyegezték. 1920-ban betiltották a páholyokat. Ennek ellenére egyes reform páholyok – például a Klauzál Gábor Páholy Szegeden – titokban tovább működtek. Úgyszintén tovább működtették a magyar szabadkőművességet más országokban (Ausztria, Kína, Palesztina, Románia, Csehszlovákia stb). A koordinálók az illegalitásban elsősorban Balassa József és Bakonyi Kálmán voltak.

A korszakban több politikai támadás is érte a szabadkőművességet (például antiszemita támadások). A szabadkőművesség eszméi – humanizmus, szabadság, társadalmi reformok – tovább éltek, leginkább a magyar értelmiségi körökben.

1945 – 1950 

A második világháború utáni Magyarország politikai helyzete 1945 és 1950 között drámai átalakuláson ment keresztül. Hasonlóan fogalmazhatunk a szabadkőművesség eseteben is.  A remények gyorsan átadták helyüket a sztálinista diktatúra kiépülésének. 

A magyar szabadkőművesség történetében a második világháború utáni helyzet egy rövid, de jelentős időszak volt, amikor ujraéledhetett, mielőtt ismét betiltották volna, ahogyan akkor fogalmaztak “a nyugatról jövő eszmék” miatt.

1945-ben a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy újraindult, és több páholy is megalakult vagy újjászerveződött, köztük a Balassa József, a Sas és a Libertas Páholyok. 

A páholyokban ekkor is prominens értelmiségiek dolgoztak, köztük Benedek Marcell, aki nagymesterként próbálta fenntartani a működést. A páholyok jótékonysági és kulturális tevékenységeit továbbra is folytatták, bár egyre szűkebb keretek között.

1945. áprilisban a szovjet Vörös Hadsereg ellenőrzése alatt új politikai struktúrák alakultak ki. 1944 végén Debrecenben megalakult az ideiglenes – koalíciós – kormány. 1945-ben földreformot hajtottak végre. 1945. novemberben a választásokon a Független Kisgazdapárt nyert.

Rákosi Mátyás vezetésével fokozatosan kiszorították a Kisgazdapártot és más ellenzéki erőket a hatalomból. 1947-ben választási csalások révén a kommunisták jelentős parlamenti befolyást szereztek és 1948-ban a  Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt egyesülésével létrejött a Magyar Dolgozók Pártja – ezzel megszűnt a többpártrendszer

1947 után rossz néven vették a szabadkőműves tevékenységet. 

1948 a nem barátságos körülmények között – Arthur H. Keil, az USA-ban élő kereskedő, szabadkőműves vezető (Ehlers Páholy), közreműködésével Supka Géza megalapította a Keleti Csillag (Eastern Star) Rend magyarországi káptalanjait és Főkáptalanját. Ennek főtitkára Rónay Mária volt. Sajnos a szervezet néhány összejövetel után elhalt.

A Keleti Csillag (Eastern Star) Rend a női hozzátartozók számára létrehozott szabadkőműves szervezet, amely az Egyesült Államokban alakult, de európai gyökerei is vannak. A Káptalan megalakítása különleges eseménynek számított, mivel korábban nem volt példa a nők részvételre a magyar szabadkőművességben. Az Eastern Star egyik előzményének tekinthető, hogy korábban – 1778-ban – három nőt ugyan felvettek szabadkőművesnek Eperjesen, de nem vehettek részt páholymunkákban. 1875-ben Hadik-Barkóczy Ilonát is felvették. Ezzel Őt tekintették az első magyar női szabadkőművesnek, de felvétele korábban is vitatott volt, s gyakorlatilag csak a rendszerváltás után fogadták el a Nagyoriens Nagypáholyban és a Droit Humain Rend esetében a női szabadkőművességet Magyarországon.

1949-ben létrejött a Magyar Népköztársaság. Elfogadták az új alkotmányt, amely a sztálinista egypártrendszert rögzítette. Az Államvédelmi Hatóság révén tömeges megfigyelés, letartóztatások, kínzások és kivégzések, államosítások történtek, létrejött a tervutasításos gazdálkodás, a szovjet mintára szervezett politika. A polgári réteget háttérbe szorították, megtörtént a szövetkezeti rendszer előkészítése.

Fontos magyar szabadkőművesek ekkor többek között Benedek Marcell, irodalomtörténész, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere, Gerő Andor, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főtitkára, Cserés Miklós, rádió dramaturg, Bernáth Aurél, festőművész, Supka Géza, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere, Székely Mihály operaénekes, valamint az USA-ban szabadkőművesként tevékenykedő Arthur H. Keil, kereskedő és Morris Cukor ügyvéd.

1950 – 1989

A társadalom teljesen a Rákosi, majd a Kádár-rendszer kontrollja alá került. A szabadkőművesség, elsősorban a nyugati, – angol, francia, belga – kapcsolatai, valamint a humanista és liberális eszméi miatt különösen gyanús volt. Az akkori politikai rendőrség (ÁVH) figyelte az általuk “reakciós”-nak vélt személyeket. Gyakorlatilag az állampolgároknak a rákosi-rendszerben nem lehettek nyugati kapcsolataik. Később a kádári időkben, a “vidám baraknak” nevezett rendszerben ez a kontroll lazult.

1950. június 12.: Kádár János belügyminiszter rendeletben feloszlatta az összes magyarországi szabadkőműves szervezetet, azzal az indokkal, hogy „a Népköztársaság ellenségei, a nyugati imperialisták híveinek gyülekező helyévé vált”. A rendelet alapján az ÁVH zár alá vette a páholyok vagyonát, és a szervezetet megszüntette. 

Benedek Marcell, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, egyetemi tanár, író, irodalomtörténész, műfordító és színházigazgató volt a magyar szabadkőművesség akkori nagymestere. Ő írta le az alábbi sorokat naplójába: “1950. június eleje volt – délben átadták a levelet Révai miniszter titkárának. Négy óra után telefon értesítést kapok: az ÁVO megjelent a páholyházban, a feloszlató rendelettel, amelyet csak megmutatott, de nem adott át. A rövid rendelet lényege: a szabadkőművesség valamikor haladó intézmény volt, de most Amerika-barátok húzódnak meg benne. Gerő Andort behívták, hogy a kulcsokat adja át. Velem senki nem törődött. A minisztertől nem kaptam választ – minek is? Ezzel vége volt annak, aminek a szabadkőművességben vége lehet.” 

(A szerkesztő megjegyzése: Gerő Andor, az akkori nagypáholy titkára volt).

Ily módon a szabadkőművesség 1950 – 1989 között Magyarországon nem működött.

Azonban, ebben az időszakban, bár nem Magyarország területén, hanem külföldön, aktív maradt a magyar szabadkőművesség. Ily módon, az 1956 utáni időkben magyar nyelvű páholyok működéséről van ismeretünk például Izraelben (Libanon Páholy), Argentínában (Kossuth Lajos Páholy), Kanadában (Gerő Andor Páholy), Franciaországban (Martinovics Páholy), Brazíliában (Resurrectio Páholy), majd 1982-től Ausztriában (Helikon Páholy). Szabadkőműves csoport működött Új-Zélandban, Ausztráliában és Hollandiában, azonban  alacsony taglétszámuk és a közöttük nem elhanyagolható földrajzi távolság miatt nem tudtak páhollyá szerveződni. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy ezek szabadkőműves testvérek igyekeztek megőrizni a Podmaniczky utcai szellemet.

1989 után

A rendszerváltást követően a szabadkőművesség ismét legálisan működhet Magyarországon. Engedélyezték a titokban működni kényszerült vagy teljesen megszűnt szabadkőműves páholyok hivatalos újjáalakítását.

1989-ben megkezdte munkáját a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy

A rendszerváltás utáni első rituális munkát az akkor még Párizsban működő Martinovics Páholy tartotta 1989 június 21-én. 

1991-ben alakult meg a férfiakat és nőket egyaránt befogadó, a Droit Humain Nemzetközi Vegyes Szabadkőműves Rend égisze alatt a Tolerancia és Testvériség Páholy, 

1992-ben megkezdte munkáját a Magyarországi Nagyoriens Nagypáholy és ugyancsak 1992-ben létrejött a női Napraforgó Páholy, amely kizárólag nőket fogadott be és a Francia Női Nagypáholyhoz kapcsolódott. Nemzetközi szinten is elismerték ezeket a páholyokat. 

A szabadkőművesség érvényesíteni próbálja korábbi értékeit, elsősorban a humanista értékeket, valamint az oktatást és a társadalmi párbeszédet.  

A Jászi Oszkár Páholy korábbi honlapján ez olvasható: “… célja a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok vizsgálata és feldolgozása. A szabadkőműves elvek tiltják a hétköznapi pártpolitikára vonatkozó megjegyzéseket, de lehetőségünk van a társadalmat érdeklő általános vagy egyedi kérdésekről nyilatkozni, véleményünket a közvélemény elé tárni. Hiszünk abban, hogy hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.”

A páholyok előadásokat, könyvbemutatókat, vitákat szerveznek filozófiai, történelmi, szociális és etikai témákban.

Fontosabb szabadkőműves személyek az 1900-as években: Hajós Alfréd, építész, olimpiai bajnok, Hatvany Lajos, “Hatvany báró”, irodalomtörténész, Heltai Jenő, író, Kassák Lajos, író, költő, műfordító, képzőművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond, szobrász, Gelléri (Glück) Mór, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja, Gundel János, vendéglős, Jászi Oszkár  miniszter,  Nagy Endre, konferanszié, Nagybaczoni Nagy Vilmos, honvédelmi miniszter,  Schöpflin Aladár, irodalomkritikus, Somogyi Béla, újságíró, Sztehlo Gábor, evangélikus lelkész, Tamási Áron, író, Vásáry István, Debrecen polgármestere, Vázsonyi Vilmos, igazságügyi miniszter, Wekerle Sándor, miniszterelnök.

A szabadkőművesség Magyarországon a 2000-as években

 

A 2000-es évek a magyar szabadkőművesség új korszakát jelentette: a rendszerváltás utáni újraépítette közösségi és kulturális szerepét. A magyar szabadkőművességet legalizálták, ami közel öt évtizedes tilalom végét jelentette. 

A szabadkőművesség létszáma és társadalmi megítélése a 20. század végére általában csökkent. A tagság nagy része elöregedett, illetve kihalt, ahogy a szabadkőművesek mondják: sokan „az örök keletre távoztak”, és a fiatalabb generáció szabadkőművessé válása kihívást jelent.

A 21. századi magyar szabadkőművesség a modern testvériségek tipikus kihívásaival szembesül: a fiatalabb tagok toborzása nehézségbe ütközik, mivel a társadalomban ellenállás van elsősorban a történelmi megbélyegzés, a korábbi betiltások, s részben az államvezetés visszatartó próbálkozásai miatt. A digitális korszakban a titoktartás és a hagyományos rituálék fenntartása új értelmezést igényel.

A stabil páholyok létrehozása és a nemzetközi elismertség azonban arra utal, hogy a magyar szabadkőművesség sikeresen átállt a modern korszakban az illegális túlélésről a legitim státuszra.

A magyar szabadkőművesség értékei

 

A magyar szabadkőművesség értékei megfelelnek a nemzetközi szabadkőműves elveknek, azonban kiegészülnek nemzeti sajátosságokkal. 

A legismertebb nemzetközileg elismert szabadkőműves értékek:

1. Fraternitás – egymást „testvérként” kezelése 

2. Filantrópia – együttérzés, segítőkészség és jótékonyság

3. Őszinteség és Becsület – erkölcsi integritás 

4. Tolerancia és Vallásszabadság – nincs vallási előírás, a politikai vagy vallási viták kerülendők. 

5. Önismeret és Önfejlesztés – a jobb emberekké válás érdekében

6. Munka és Építés – A „mester” kitartó, etikus és céltudatos munkát végez

7. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség – ezeket az eszméket támogatják

8. Titoktartás – a páholy munkája és a rituálék titkosak

 

A speciális magyar – történelmi hagyományokból eredő – elvek

• Nemzeti függetlenség 

1. 1. • A magyar szabadkőművesek fontosnak tartották Magyarország önrendelkezését. Több páholy támogatta például 1867-ben a kiegyezést, valamint a magyar nemzet fejlődését. Ez párosult a Habsburg-ellenességgel, az elnyomás elleni küzdelemmel. 
      • A 19. század végén és a 20. század elején a magyar páholyok segítették a modernizációt. 

• Felvilágosodás 

1. 1. • A magyar szabadkőművesség mindig a felvilágosodás szellemében működött, mindenkor támogatták az oktatást, a tudományt. Számos szabadkőműves tudós, író, orvos, tanár és politikus tevékenykedett a haladásért. Például: Kazinczy Ferenc, Martinovics Ignác

• Humanitás

• • • A páholyok jótékonysági programokat szerveztek (pl. ingyen tej akció)

1. 1. • A vallási türelem, (különösen az antiszemitizmus elleni fellépés) gyakori páholy témák voltak.

• Etikus viselkedés

1. 1. • A szabadkőművesek erkölcsös, felelős értelmiségi magatartást hirdettek.

• Szabadság, egyenlőség, testvériség – magyar értelmezése 

• • • A jelszavak magyar változata kapcsolódott a szociális reformokhoz, vallási szabadsághoz
    • A 1910-es években jelentős liberális szemlélet uralkodott.

Egy magyar szabadkőműves honlapon, a Fény Oszlopai Páholy honlapján így írnak a szabadkőműves értékekről:

“A páholy szellemisége progresszív, gondolatvilágában kiemelten a fejlődést, haladást és előrelépést kívánja elősegíteni.A páholy tagjai úgy vélik, hogy a progresszív emberek a társadalmi haladásért dolgoznak.A progresszív személy nyitott az új gondolatokra, új elképzelésekre.A páholy a legjobb szabadkőműves hagyományokat kívánja feléleszteni, megőrizni, megvalósítani.”

“A szabadkőművesség értékei: A szabadkőművesség az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető szervezet

Feddhetetlenség – A szabadkőművesek önmaguktól elvárják, hogy az élet minden területén tisztességesen járjanak el, és bemutassák a szilárd etikai elveket.
Felelősek tartják magukat azért, hogy az évszázados hagyományaikat megőrizzék a jövő generációi számára

Tisztelet – A szabadkőművesek tiszteletben tartják a Mesterség tanításait, testvértársaik véleményét és személyiségét, és minden embert, függetlenül a származásátólBarátság – A szabadkőművesség lehetőséget ad a szabadkőműveseknek, hogy olyan életre szóló barátságot kössenek, amelyek túlnyúlnak a páholyon, lehetővé téve a szabadkőművesek számára, hogy új emberekkel kapcsolódhassanak össze.

Jótékonyság, Filantrópia – A szabadkőművesek elvárják Önmaguktól, hogy az életben, ahol csak lehetséges emberbarátok, jótékonyak, a közösséget segítő filantrópok legyenek. A filantróp érzés megtalálható minden szabadkőműves gondolatvilágában.

Tolerancia – A szabadkőművesek elvárják önmaguktól, hogy toleránsok legyenek, amely alapvetően türelmességet jelent mások véleménye, vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt.

A szabadkőművesek számára a tolerancia a kölcsönös megértés és tisztelet alapja, egyfajta morális parancs. Nem jelenti azonban a másként gondolkodókkal való egyetértést vagy annak követését., csupán a másság létezésének elfogadását.”

A magyar szabadkőműves értékek, eszmék és viselkedés egyesíti az egyetemes emberi eszményeket (szabadság, testvériség, igazságosság) a magyar nemzeti sajátosságokkal.  

Társadalmi és politikai reformok Magyarországon 

 

A szabadkőművesség hatása a magyar társadalomra jelentős volt. Ezek a reformok nemcsak a szabadkőművesek belső értékrendjét tükrözték, hanem a progresszív eszmék motorjai is voltak. A szabadkőművesség aktív szerepet vállalt a társadalmi, kulturális és politikai modernizációban.

Ha megvizsgáljuk az 1770-es évektől napjainkig tartó, nagyjából kétszáz ötven év magyar történelmét, akkor azt kell mondanunk, hogy az látható, hogy a mindenkor megtalálható reformok a fennálló társadalmi viszonyok keretei között mozogtak. Például a felvilágosult abszolutizmus (pl. II. József) reformjai gyakran nem voltak támogatottak. A 20. századi reformokról többször láthatjuk, hogy ellenállásba ütköztek.

A Felvilágosodás eszméi – például az egyenlőség, szabadság, tudományos gondolkodás – alapvetően megújították a társadalmakat. A Felvilágosodás volt a 18. század meghatározó filozófiai, esztétikai eszmerendszere. Az akkor élt gondolkodók saját korukat „a fény századának” tekintették. A Felvilágosodás legfőbb gondolata, hogy az ember eredendően jó, tanítással, neveléssel pedig még tovább tökéletesíthető. Ezt a gondolatsor a szabadkőművesség alapvetően meghatározó gondolata is. 

A 19–20. században a felvilágosodás öröksége tovább növekedett, egyesek a modernitás és haladás zálogát látták benne, mások a vallásellenesség és a társadalmi bomlás forrását.

Magyarországon a polgári jogrend és a nemzeti identitás alapjai a Felvilágosodás során a 18. században születtek és szilárdultak meg. A modern állam és a közoktatás intézményes kereteit innen eredeztetik. A 19. századi történések komoly hatással voltak napjainkra, például az állami oktatás és a vallási pluralizmus alapjai ekkor születtek meg. A 19. századból eredeztethető a jogegyenlőség eszméje.  Elmondható, hogy amíg Magyarországon a 18. és a 19. században a szabadkőműveseknek jelentős szerepe volt a társadalmi reformok kialakításában, addig ez a huszadik századról – a többszöri betiltás miatt – hivatalosan, intézményesen nem mondható el. Bár a betiltott szabadkőművesség jelentős személyei a “háttérből” komolyan tették dolgukat, de hivatalosan ezt nem tehették.

A szabadkőművesek gondolkodásmódjának hatásai a társadalomra

• A politikai gondolkodás formálása: Bár a szabadkőművesség hivatalosan politikamentes, tagjai révén hatással volt a reformkori és dualizmus kori politikai diskurzusra, különösen a liberalizmus és a parlamentarizmus terén. 
• Társadalmi igazságosság: A szabadkőművesek kiálltak a vallási türelem, a nemzetiségi egyenjogúság és a nők jogai mellett. Például „A nők választójoga” címen a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy Budapesten kiadott kézirat gyanánt egy kiadványt Nagyváradon 1907-ben, amely kijelenti: “Annak tehát, aki a nép érdekét szívén hordja, minden törvényes eszközt meg kell ragadni, mely a nőt a klerikálizmus karjaiból kiszabadítsa. Egyik és pedig hatalmas ily eszköz lenne, ha az általános választójogot a nőkre kiterjesztenők.”

• A nők jogainak elismerése a szabadkőművességnek nem eredendően központi célja, de a 19. század végétől kezdve egyes páholyok és szabadkőműves gondolkodók határozottan kiálltak a nők társadalmi és politikai egyenjogúsága mellett.

• Szellemi és erkölcsi fejlődés: A páholyok a gondolkodás szabadságát, a kritikai szemléletet és az önművelést hirdették. A tagok között sok volt az értelmiségi, író, tudós és politikus, akik a közéletben is érvényesítették ezeket az eszméket.

• Vallási türelem A szabadkőművesek következetesen támogatták a felekezeti egyenjogúságot, különösen a zsidó közösségek emancipációját a 19. és 20. században.
• Oktatás és tudomány támogatása – számos páholy ösztöndíjakat, népkönyvtárakat és iskolákat alapított, különösen vidéken, hogy előmozdítsa az írástudást és a tudományos gondolkodást.

• Filantrópia és oktatás: A szabadkőművesek központi célja a nevelés és a tudomány pártolása. A páholyok számos jótékonysági kezdeményezést támogattak, iskolákat, árvaházakat, kórházakat alapítottak.
• Humanitárius kezdeményezések Árvaházakat, kórházakat és szegény-konyhákat alapítottak, különösen a nagyvárosokban, mint Budapest vagy Pozsony. (pl.ingyen tej akció, gyermek-nyaraltatás)

Néhány konkrét fontosabb társadalmi reform és kezdeményezés, amelyet magyar szabadkőművesek támogattak vagy indítottak el:

• A Nők Lapja előzményei: A Haladás Páholy tagjai közül többen részt vettek olyan kiadványok létrehozásában, amelyek a nők társadalmi szerepének bővítését célozták.
• Zsidó emancipáció: A szabadkőművesek közül sokan kiálltak a zsidó közösségek polgári jogainak elismeréséért. A 19. század második felében több páholy is támogatta a felekezeti egyenjogúságot, különösen a fővárosban.
• Népkönyvtárak és iskolák alapítása: A Martinovics és a Corvin Mátyás páholyok tagjai közreműködtek népkönyvtárak és iskolák létrehozásában, különösen vidéki területeken, hogy elősegítsék az írástudás terjedését.
• Közegészségügyi reformok: Több szabadkőműves orvos – például dr. Laky Dénes – részt vett a közegészségügyi szabályozás korszerűsítésében, beleértve a járványkezelést és a higiéniai előírásokat.
• Gyermekvédelem és árvaházak: A Testvériség Páholy tagjai Budapesten és Pozsonyban is alapítottak árvaházakat és támogatták a gyermekvédelmi törvények kidolgozását.

A magyar szabadkőművesség kultúrájának hatása mélyen beágyazódott a társadalom szellemi életébe, különösen az irodalom, a művészet és a tudomány területén. Nem csupán támogatták a kultúrát, hanem aktív alakítói is voltak annak. Néhány példa:

• Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja, levelezésében és műveiben megtalálhatók a szabadkőműves gondolatok.
• Kazinczyn kívül néhány kiemelkedő szereplő vagy szabadkőműves volt, vagy szellemisége köthető volt a szabadkőművességhez. Ilyen személyek, például: Aranka György, az erdélyi magyar Nyelvmívelő Társaság vezetője, Gyarmati Sámuel, erdélyi magyar színház megalapítója, Batsányi János verseiben és fordításaiban a szabadság eszméjét hirdette. Baróti Szabó Dávid a klasszicista költészet és nyelvi tisztaság híve, Kazinczy munkatársa volt. Révai Miklós, bár szabadkőműves tagsága nem dokumentált, de a nyelv fejlesztéséért tett munkája a szabadkőművesek szellemiségéhez kötődik.
• A szabadkőműves páholyok gyakran támogatták az irodalmi esteket, olvasóköröket és könyvkiadást, különösen a 19. század második felében.

Dr Pók Attila, történész akadémikus egy előadásának részlete magyarázza a szabadkőművesek modernizációs törekvéseit és problémáit “A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, állam és egyházak szétválasztása, minél szélesebb rétegek bevonása a politikába, a művelődés, kultúra, oktatás intézményeinek fejlesztése nemes célok voltak. A probléma az ütemezéssel, a mindenkori körülmények mérlegelésével volt. Horizontunkat tágabbra nyitva ezek haza és haladás viszonyának tényleges és manipulatívan felvetett dilemmái, amelyek máig velünk vannak s bizonyára hosszú ideig velünk maradnak. 

A szabadkőművesség dilemmáira is jól alkalmazható Jászi Oszkár 1931-ből származó megállapítása, amelyet továbbgondolásra ajánlva zárom előadásomat:

”Egész civilizációnk jövője attól függ, hogy az emberiség képes lesz-e összhangba hozni Hegel és Marx rendkívüli erejű látomását arról. hogy mi van és mi volt, Rousseau és Kant mély erkölcsi tanításával arról, hogy minek kellene lennie”.

 

A Reformkor legfontosabb magyar szabadkőműves személyiségei

 

A Reformkor (nagyjából 1825–1848 közötti időszakot tekinthetjük Reformkornak) idején a magyar szabadkőművesség gyakorlása hivatalosan nem volt engedélyezett, mivel 1795-ben I. Ferenc császár betiltotta, de a szabadkőművesség eszméi komoly hatással voltak a társadalmi reformokra. Leginkább a kulturális életre gyakoroltak nagy hatást. 

A reformkorhoz köthető legfontosabb magyar szabadkőműves személyiségek között Kazinczy Ferenc (1759–1831) volt a kulturális reformok egyik legnagyobb hatású alakja, mivel a Felvilágosodás eszméit képviselte, mint a nyelvújítás vezéregyénisége.

Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) író, költő, népdalgyűjtő, a nemzeti kultúra ápolását tekintette céljának. 

Ráday Gedeon (1713–1792) műgyűjtő, mecénás, a magyar felvilágosodás egyik kulcsfigurája volt, mivel jól ismert könyvtára a reformkori gondolkodókra nagy hatással volt. 

Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Ferenc de Paola György (1754–1820) főispán, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója volt. Széchenyi István édesapja volt. 

Kármán József (1769–1795) író, akit az irodalomtörténetben a magyar szentimentalizmus képviselőjeként tartanak nyilván a szabadkőművesség eszméit irodalmi munkásságában is tükrözte.

Kossuth Lajos a reformkor egyik meghatározó politikusa volt. 1841- 1844 között a Pesti Hírlap szerkesztője volt.  Az 1848-as forradalom után kérte felvételét a „Dicső fény hajnalához” nevű páholyba, azonban szabadkőművessé 1852-ben Cincinattiban (USA) lett. 

 

A legnagyobb társadalmi reformok Magyarországon

 

A 18. század főbb reformjai

• 1767 Mária Terézia szabályai enyhítették a jobbágyok terheit
• 1777 Az első állami oktatási reform, amely egységesítette az iskolai rendszert.
• 1781 “Türelmi rendelet” II. József vallási toleranciát hirdetett a protestánsok és görögkeletiek számára.
• 1785 A “Jobbágyrendelet” megszüntette az örökös jobbágyságot, szabad költözést engedélyezett.

A 19. század főbb reformjai

• 1848 a parasztság jogi felszabadítását jelentette. Eltörölték a nemesi kiváltságokat: pl az adómentességet 
• 1867 a Kiegyezés kialakította a dualista államot, lehetővé vált a magyar belső önkormányzat és a gazdasági fejlődés
• 1868 Megszületett a kötelező népoktatás, amely eredménye a tankötelezettség 6–12 éves gyermekek számára

A 20. század főbb reformjai

• 1920 Trianoni békeszerződés során az ország területének jelentős része elkerült Magyarországról. Ez a mai napig tartó társadalmi és politikai következményekkel járt. Egyes kutatók szerint ez a szabadkőművességnek volt köszönhető, de ennek az állításnak nem találhatók hivatalos dokumentumai.
• 1945 földreform: A nagybirtok rendszert felszámolták, a parasztság körében a földeket újra felosztották,
• 1956 – 1957 a Forradalomnak nevezett események: A diktatúra elleni felkelés, amelyet ugyan a szovjet hadsereg levert, azonban ez az esemény alapvetően járult hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez.
• 1960 –1980 A viszonylag enyhébb diktatúra időszaka gazdasági reformokat és viszonylagos jólétet hozott.
• 1989–1990: Rendszerváltás: Az egypártrendszer megszűnése, a demokratikus többpártrendszer kialakulása és piacgazdaság megszületése
• 1990- es évek az állami tulajdonú vállalatok magánkézbe kerülése egy, kapitalista gazdasági modell bevezetését, a piacgazdaságot jelentette.

(Ezeknek a reformoknak a zöme azonban nem hozható összefüggésbe a szabadkőművességgel.)

 

 

A szabadkőművesség által kiemelten támogatott területek

 

A színházművészet

A páholyok támogatták a színházi kultúrát, különösen a nemzeti szellemű darabokat és a társadalmi kérdéseket boncolgató előadásokat. Több szabadkőműves zeneszerző és mecénás is hozzájárult a magyar zenei élet fejlődéséhez, például a Nemzeti Színház és a Zeneakadémia támogatásán keresztül.

A szabadkőművesek fontos, bár gyakran háttérben maradó szerepet játszottak a magyar nyelvű színház kialakulásában, különösen a 18–19. század fordulóján, amikor a nemzeti kultúra megerősítése és a nyelvi önállóság központi kérdéssé vált.

A magyar nyelvű színház kialakulása hosszú és küzdelmes folyamat volt, amely szorosan összefonódott a nemzeti öntudat és a nyelvújítás eszméivel. A 18. század végéig Magyarországon főként német nyelvű színházak működtek, különösen a Habsburg-uralom alatt. A magyar nyelvű előadások ritkák voltak, leginkább iskolai színjátszás (pl. piaristák) keretében jelentek meg.

1790-ben Kazinczy Ferenc a Hamlet magyar fordításának előszavában sürgette a nemzeti játékszín létrehozását. A magyar nyelvű színházat a nyelvújítás eszközének is tekintették, amely segíti a köznyelv fejlődését és a nemzeti identitás erősítését. 

1790-ben megalakult a Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság Kelemen László vezetésével. Kazinczy Ferenc támogatásával Kelemen színjátszó társaságot (három nő és tíz férfi) szervezett.

A 19. században nyíltak meg az állandó kőszínházak, elsőként a Pesti Magyar Színház (1837), az első állandó magyar nyelvű kőszínház, amely később a Nemzeti Színház nevet kapta. A Pesti Magyar Színház első igazgatója a szabadkőműves Bartay Endre volt. A színház nemcsak művészeti intézményként, hanem a magyar nyelv és identitás szimbólumaként is szolgált.

A szabadkőművesség nemcsak eszmeileg, hanem konkrét személyeken és intézményes támogatáson keresztül is hozzájárult a magyar nyelvű színház megszületéséhez és fejlődéséhez.

A 19. század második felében több szabadkőműves – például Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és a Nemzeti Színház pártfogója – szorgalmazta a magyar nyelvű színház megjelenését.

A páholyok gyakran adtak anyagi támogatást színházi előadásokhoz, különösen olyan darabokhoz, amelyek társadalmi vagy erkölcsi kérdésekről szóltak.

Az elmúlt, majd háromszáz évben számos magyar színész, rendező és színigazgató volt szabadkőműves. Például: Beregi Oszkár, Ditrói Mór, Feleky Miklós, Halmi Ferenc, Hegedűs Gyula, Hevesi József, Kálmán Oszkár, Maleczky Oszkár, Nádasdy Kálmán, Nagy Endre, Paulay Ede, Sebestyén Géza, Törzs Jenő, Vízvári Gyula.

 

 

Újságírás és sajtó

 

A magyar sajtó és a szabadkőművesség kapcsolata azért jelentős. mivel a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás joga a szabadkőműves eszmerendszer fontos eleme.

A magyar sajtó történetében több olyan lap is létezett, amelyek kifejezetten szabadkőműves tartalmúak voltak, szerkesztői vagy munkatársai szabadkőműves páholyokhoz tartoztak. Néhány különösen figyelemre méltó:

• Orpheus – a Kazinczy Ferenc szerkesztette szabadkőműves folyóirat
• Világosság – Gelléri Mór szerkesztette, kifejezetten szabadkőműves lapként működött
• Dél – Bakonyi Miksa szerkesztette
• Galilei – a Galilei Páholy hivatalos lapja
• Pro Libertate – a Pro Libertate Páholy kiadványa.
• Szabadgondolat – világnézeti lap, az Arkhimédész Páholy támogatásával.
• Új Világ – ifjúsági folyóirat, szabadkőműves támogatással.
• Kelet, Orient, Hajnal – ezek a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy és a Jánosrendi Nagypáholy hivatalos lapjai voltak.
• Figyelő – Abafi-Aigner Lajos szerkesztette.
• Urania – elsősorban a női jogokkal foglalkozó folyóirat pl. itt jelent meg Kármán József szabadkőműves író Fanni hagyományai c. műve

Ezek a lapok a felvilágosodás, a társadalmi haladás, a vallási türelem és a szekularizáció eszméit közvetítették, és nem ritkán a sajtószabadság élharcosai voltak.

Dr. Pók Attila akadémikus történész így jellemzi a kort: “A kor modernizációs terveket formáló szabadkőművesei tisztában voltak gondolataik és tetteik romboló és építő elemeivel, de nem hazájuk nemzetközi pozícióinak gyengítése, hanem erősítése volt a céljuk. Jó forrás erre a korabeli magyar szabadkőművesség talán legnagyobb kollektív vállalkozása a Világ c napilap megindítása és működtetése. A lap politikai irányának meghatározásával kapcsolatban ugyanis sok konfliktusra került sor. 1911 és 1920 között csak Budapesten 59 napilap jelent meg, így nagy feladat volt egy új napilap beindítása. A munkatársak közé tartozott Ady Endre, Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Bíró Lajos, Kernstok Károly, Somlyó Zoltán, Szabó Ervin, Szász Zoltán, Várady Zsigmond. A lap széles horizontot kínált olvasóinak: kül- és belpolitika, irodalom, kultúra, általánosságban a modern polgárosodás eszményeit képviselte azonban igen súlyos dilemmákkal nehezítve. “

A 19. század végén és a 20. század elején több szabadkőműves újságíró dolgozott haladó szellemű lapoknál. például a Pesti Naplónál, amely a 19. század végének és a 20. század elejének talán legjelentősebb magyar politikai napilapja volt. Itt volt munkatárs többek között Kosztolányi Dezső, író.

A másik jó példa a Budapesti Hírlap, amely egy konzervatív, nacionalista irányultságú politikai napilap volt, amely 1881 – 1938 között jelent meg. Több szabadkőműves munkatársa is volt, például Bókay János, író, műfordító.

Azonban a legjobb példa a Nyugat című folyóirat, amelynek több jelentős szabadkőműves munkatársa volt. 

Néhány kiemelkedő példa:

• Ignotus (Veigelsberg Hugó) – a Nyugat alapító főszerkesztője, a Demokratia Páholy helyettes főmestere volt,
• Ady Endre – költő, újságíró a Jászi Oszkár által alapított Martinovics Páholy tagja volt,
• Jászi Oszkár – szoros kapcsolatban állt a lappal és több munkatársát is ő hívta be a Martinovics Páholyba,
• Benedek Marcell, Supka Géza, Balassa József – mindhárman publikáltak a Nyugatban, és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymesterei voltak.

A Nyugat – amely nem volt szabadkőműves lap – nemcsak irodalmi, hanem szellemi műhely is volt, amelyben a szabadkőművesség eszméi például a modernizáció és a társadalmi reformok, megjelentek.

A magyar újságírás történetében számos olyan kiemelkedő személyiség található, akik szabadkőművesek voltak. Ezek a személyek a társadalmi haladást, a sajtószabadságot és az emberi jogokat tartották a legfontosabbaknak.

Néhány jelentős személy, a Nyugat munkatársain kívül:

• Ágai Adolf – humorista, újságíró, a Borsszem Jankó szerkesztője,
• Abafi-Aigner Lajos – irodalomtörténész, a Figyelő című lap szerkesztője,
• Gelléri Mór – a Világosság című szabadkőműves lap szerkesztője,
• Bánóczi József – filozófus, nyelvész, a Magyar Filozófiai Szemle szerkesztője,

Ezek a személyek nemcsak a munkájuk során, hanem a közéletben is aktívak voltak. A szabadkőművesség számukra egyfajta szellemi közösséget jelentett.

 

 

Képzőművészek, festők, szobrászok a magyar társadalomban

A magyar képzőművész társadalomban számos szabadkőműves található. Ismertebbek, kevésbé ismertek, de munkásságuk, gondolkodásuk meghatározta a magyar kulturális közeget, életet, a magyar társadalmat. Nézzük az ismertebb személyeket:

• Barta Ernő – grafikus,
• Bartha Lajos – szobrász,
• Bíró Mihály – grafikus, 
• Benczúr Gyula – A “történeti” festészet kiemelkedő alakja volt, klasszicista stílusban alkotott, 
• Berény Róbert – a magyar avantgárd egyik vezető alakja volt, 
• Bernáth Aurél – festőművész, grafikus, művészpedagógus volt. Ismertek modernista szemléletű alkotásai, 
• Domanovszky Endre – festőművész,
• Ferenczy Béni – szobrász, éremművész és grafikus,
• Herman Lipót – festőművész,
• Horti Pál – festő,- iparművész, 
• Kassák Lajos – festőművész, költő,
• Kernstok Károly – avantgárd festő és grafikus, a Nyolcak csoport tagja.,
• Kisfaludy Stróbl Zsigmond – Monumentális szobrászati alkotásairól ismert, például a Gellért-hegyi Szabadság-szoborról,
• Margó Endre – szobrász,
• Pólya Tibor – festőművész, grafikus,
• Papp Oszkár – Kossuth-díjas festőművész,
• Szőnyi István – festőművész,
• Than Mór – festőművész,
• Telcs Ede – szobrász,
• Zsolnay Vilmos – keramikusművész.

Szabadkőműves zeneszerzők, zenészek, operaénekesek

• Ábrányi Emil – karmester, zeneszerző,  
• Banda Ede – gordonkaművész,
• Beck Vilmos – operaénekes,
• Kálmán Oszkár – operaénekes,
• Komor Vilmos – karmester,
• Lavotta Rezső – zeneszerző,
• Liszt Ferenc – zeneszerző,
• Reinitz Béla – zeneszerző,
• Reményi Ede – hegedűművész,
• Székely Mihály – operaénekes,
• Zerkovitz Béla – zeneszerző,

Szabadkőműves építészek

• Alpár Ignác – építész,
• Granasztói Pál – építész,
• Hajós Alfréd – építész, olimpiai bajnok,
• Jakab Dezső – építész,
• Jámbor Lajos – építész,
• Komor Marcell – építész,
• Lajta Béla – építész,
• Löffler Béla – építész.

 

A magyar szabadkőművesség nemzetközi kapcsolatai

 

1717– ben alakult meg a Londoni Nagypáholy.  Ettől az időponttól beszélhetünk a modern szabadkőművesség kezdetéről. A páholyok elterjedtek Európában és az amerikai gyarmatokon. Különböző országok páholyai kölcsönösen elismerték egymást, de nem volt semmiféle központi irányításuk.

A 19. századtól kezdve a szabadkőművesség egyre inkább nemzeti keretek között működött, ugyanakkor megkezdődött a különböző páholyok kölcsönös elismerése. (elismerés, egymás meglátogatásának szabályai, közös ünnepségek szervezése) 

Ekkoriban alakultak ki nagyjából a mai is ismert rendszerek, a többosztatú szabadkőművesség, a különböző irányzatok rendszere, (a reguláris-nak és irreguláris-nak nevezett rendszerek) az angol, amerikai, a francia és a skót rítusok 

A két világháború között a szabadkőművesség nemzetközi kapcsolatai meggyengültek, mivel pl. a náci Németország, a fasiszta Olaszország és a Szovjetunió üldözték a szabadkőműveseket, egyes országokban be is tiltották működésüket. Csak a második világháború után tudott újra megerősödni a szabadkőművesség. 

Már a második világháború alatt is a United Grand Lodge of England (UGLE) és az Amerikai Nagypáholyok vezető szerepet töltöttek be.

Az 1989-es újjászületést követően a nemzetközi kapcsolatok újraéledtek, így Magyarország ismételten bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe.

A páholyok az alábbi nemzetközi alapelveket tartják be:

• Bár központi világszervezet nincsen: minden nagypáholy szuverén módon működik, de a szimbolikus nagypáholyok az UGLE elveit igyekeznek minden országban betartani. 
• Kölcsönös elismerés: a páholyok közötti kapcsolat alapja a kölcsönös elismerés. Az egyes személyek több országban is lehetnek páholy tagok.
• Testvér Páholyok alakulnak különböző országok, különböző obedienciák között
• Nemzetközi szervezetek: A legnagyobb nemzetközi szervezeteken kívül, mint pl. az UGLE, léteznek más nemzetközi szövetségek is, mint pl. a CLIPSAS, vagy az Inter-American Masonic Confederation.

A szabadkőművesség belső megosztottsága

A 18. századi magyarországi szabadkőművesség működése egységes eszmei alapon kezdődött,  de már ekkor is megjelentek különbségek a páholyok között. Egyes páholyok humanitárius eszméket követtek, de mások inkább a politikai célokat tartottak jelentősnek. 

A szabadkőművesség magyarországi történetében – a különböző páholyok életében – találhatunk társadalmi különbségeket. Ennek alapvetően földrajzi – elhelyezkedési – okai lehettek. Például a 20. században látható, hogy más volt az erdélyi és a felvidéki és budapesti páholyok irányultsága. Voltak olyan páholyok amelyek a liberalizmus felé nyitottak, míg más páholyok a nemzeti identitást tartották fontosnak.  

A szabadkőművesség kritikája Magyarországon 

Különböző ideológiai irányból figyelhetjük meg a szabadkőművesség ellen felhozott kritikákat. Ezek a kritikai hangok leginkább a mindenkori politikai, vallási vagy társadalmi gondokat tükrözik. A legfontosabb anti-mason-nak nevezett kritikák, koronként:

• A katolikus egyház 1738-tól kezdve pápai bullákban ítélte el a szabadkőművességet, 
• 1795-ben I. Ferenc császár betiltotta, mivel a forradalmi eszmék terjesztésével vádolták a szabadkőművességet, különösen a Martinovics-összeesküvés során.

• 1867 után a konzervatívok és nacionalisták  „nemzetellenes” és „vallásellenes” tevékenységgel vádolták a szabadkőműveseket 

• A Tanácsköztársaság és a Károlyi-kormány idején több szabadkőművesnek is szerepe volt a politikai vezetésben. Ez a politikai szerepvállalás szolgált alapul az akkori és későbbi ellenséges hangvételnek.
• Mai napig kiható anti-mason hatása van a Horthy-korszakban, különösen a trianoni történéseknek. Néhány mai nap is publikáló történész szerint a radikális liberális páholyok szerepet játszottak a Monarchia felbomlásában, és “Trianon” is a szabadkőművesek felelőssége. Ezek a történészek minden alap nélkül rágalmazzák a szabadkőműveseket. A téma szakavatott szakértője, Márton László, író, műfordító egy magánlevele szerint: “az ok: a Grand Orient összehívott egy konferenciát, amelyen egyetlen mondat hangzott el a Monarchia elnyomott népeiről – Magyarországot nem nevesítve.”
• Ugyancsak Márton László levele szerint ”Nem állítható, hogy 1989 után a nemzeti és konzervatív oldal bírálta volna a szabadkőműveseket. Csupán Csurka István és néhány szélsőjobb politikus melegítette fel a régebbi vádakat.”
• A második világháború után regnáló magyar politikai rendszer (Rákosi, Kádár) szerint –  Moszkvából érkező hatásra – a szabadkőművesség „burzsoá, imperialista és reakciós” szervezet volt. 

• 1989 után bár a szabadkőművesség újra legálisan működhet, de a társadalmi bizalmatlanság és a történelmi előítéletek tovább élnek. A sajtóban gyakran jelentek meg antiszemita és összeesküvés-elméleteket hangoztató írások, amelyek a szabadkőművességet a zsidósággal és a nemzetközi pénztőkével azonosítják.
• Mai napig a konzervatív és nemzeti gondolkodású személyek hangoztatják nézeteiket, miszerint a szabadkőművességet globalista, nemzetellenes vagy keresztényellenes lenne. 

 

Összefoglalás

 

A jelen összeállításból kitűnik, hogy a szabadkőművesség nem csupán támogatta a társadalmi reformokat, a tudományos életet, a kultúrát, az irodalmat, a színház világát, az újságírást, hanem aktívan formálta is azt.

Néhány terület, ahol a szabadkőműveseknek különösen jelentős szerepe volt a társadalom életében:

Eszmei alapelvek: a francia forradalom jelszavai ismert szabadkőműves alapelvek: a szabadság, az egyenlőség és a testvériség. Itt kell megjegyezni, hogy a modern demokráciák is ezekre az értékekre épülnek.

Intellektuális és erkölcsi fejlődés A szabadkőművesség alapvető célja az egyén felépítése, azaz az önismeret, erkölcsi fejlődés és tudás elmélyítése.

Társadalmi reformok és haladó gondolkodás A szabadkőművesek gyakran élharcosai voltak a társadalmi reformoknak, például a rabszolgaság eltörlésének, a vallásszabadságnak, az közoktatásnak és a szociális reformoknak. A páholyok gyakran kulturális központként is működtek. Számos esetben könyvtárakat, iskolákat, múzeumokat támogattak.

A nemzetközi testvériség és tolerancia a szabadkőművesek egyik alapelve, hogy a szabadkőművesek nem tesznek különbséget nemzetiség, vallás vagy társadalmi osztály szerint, céljuk az egyetemes emberi közösség építése.

A kulturális élet fejlődése, a magyar nyelvújítás, a magyar nyelvű színházművészet és sajtó a szabadkőművesek részvételének köszönhetően alapvetően határozta meg a magyar társadalom fejlődését. 

Az oktatási reformok a szabadkőművesek jelentős tevékenységét jelentették, hiszen a szabadkőműves páholyok már az 1800-as évek végétől sürgették a tantervi korszerűsítést, a tanárképzés reformját és a világnézetileg semleges oktatást. 1917-ben például a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy körlevelet küldött a páholyoknak, amelyben javaslatokat kért az ifjúság nevelésének szabadkőműves programjára.

A szociális törvényhozás fejlesztése ugyancsak fontos terepe volt a szabadkőművesek tevékenységének. Számos szabadkőműves politikus – például Vázsonyi Vilmos – aktívan vett részt a munkásvédelmi törvények, a nyugdíjrendszer és a közegészségügyi reformok kidolgozásában. A páholyok gyakran működtettek árvaházakat, kórházakat és szegény konyhákat is.

A vallási és nemzetiségi egyenjogúság ugyancsak fontos szabadkőműves tevékenység, hiszen a szabadkőművesek következetesen kiálltak a vallási türelem és a zsidó emancipáció mellett. A páholyokban gyakran folytak viták a nemzetiségi kérdésekről, és támogatták a kisebbségek jogainak elismerését.

A politikai reformok területe, – bár a politika a szabadkőművesek egyik tabu témája, mégis a 18. a 19. és a 20. században – főként annak elején – több szabadkőműves is részt vett a politikai reformokban, például a választójog kiterjesztéséért folytatott küzdelemben. Például gróf Andrássy Gyula (miniszterelnök, majd pénz- és utána hadügyminiszter), vagy Jászi Oszkár (tárca nélküli miniszter) kulcsszerepet játszott a magyar politikai élet formálásában.  

A humanitárius eszmék terjesztése ügyében a szabadkőművesség célja nemcsak a tagok erkölcsi és szellemi fejlődése volt, hanem a társadalom egészének jobbítása. Képviselték a humanizmus, a testvériség és a társadalmi felelősségvállalás eszméit. Csak példaként említve: Abafi-Aigner Lajos, író, a szabadkőművesség történésze, Ady Endre, költő, újságíró, Alpár Ignác, építész, gróf Andrássy Gyula államférfi, Bárczy István Budapest főpolgármestere, az irodalomhoz, a művészettörténethez kötődő Benedek család, Elek, István, Marcell, Bernáth Aurél festőművész, Bíró Lajos, író, politikus, gróf Draskovichs János, az obediencia létrehozója, Eötvös Károly, politikus, Furmann Imre, jogász, költő, magyar parlament alelnöke, Gelléri Mór, író, Hatvany Lajos, irodalomtörténész, Hatvany Bertalan, orientalista, Harry Houdini (Weisz Erik), illuzionista, Heltai (Hertzl) Jenő, író,  Ignotus, (Veigelsberg Hugó) újságíró, Jászi Oszkár, politikus, Joannovics, György, politikus, Kassák Lajos, író, Kazinczy Ferenc, költő, nyelvújító, Keil Arthur, kereskedő, Klapka György, honvédtábornok, Kossuth Lajos, államférfi, Kosztolányi Dezső, író, Kresz Géza, orvos, Liszt Ferenc, zeneszerző, Martinovics Ignác, a magyar Jakobinus mozgalom vezetője, Mihályfi Ernő, újságíró, lapszerkesztő, miniszter, Nagy Töhötöm, jezsuita szerzetes, Nicszky István, a Draskovits obediencia társ-vezetője, Papp Oszkár, festőművész, Pálóczy Horváth Ádám, író, Pulszky Ferenc, politikus, Reinitz Béla, zeneszerző, Supka Géza, régész, Szende Pál, politikus, Tamási Áron, író, Türr István, tábornok, a magyar skót rítusú szabadkőművesség egyik megalapítója, Vekerdy Tamás, pszichológus, Wekerle Sándor, politikus, miniszterelnök.

Összefoglalva elmondható, hogy a szabadkőművesség a magyar társadalmi reformok hatékony motorja volt. A páholyok nemcsak eszmei támogatást nyújtottak, hanem konkrét programokat, személyeket és intézményeket is mozgósítottak a haladás érdekében. 

A fent említett mérföldkövek és szabadkőműves személyek bizonyítják azt az állítást, miszerint szabadkőművesség nélkül a magyar társadalom szegényebb lett volna.

G.Orator 

 

A szerző itt szeretne köszönetet mondani a magyarországi szabadkőműves szervezeteknek, azok nagypáholyainak, hogy munkatársaik segítettek az itt megjelentetett időpontok és nevek pontos megjelentetésében.  

 

Források:

• Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. ISBN 9630565404 Reprint
• Vermes Gábor : Hungarian Culture and Politics in the Habsburg Monarchy 1711-1848, CEU Press, 2014.)
• Dr. Pók Attila: Szabadkőművesség és modernizáció Magyarországon
• Márton László (szerk.) Iskolája az emberi szívnek – A szabadkőműves irodalom antológiája 
• Magyar szabadkőművesek listája https://szk.miraheze.org/wiki/H%C3%ADres_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek 
• A Szabadkőműves Dosszié – MNL Országos Levéltár (PDF)
• Az első magyar szabadkőművesek. https://rubicon.hu/hu/cikkek/az-elso-magyar-szabadkomuvesek  
• Kántás Balázs – Szabó Piroska Humanitás illegalitásban https://real.mtak.hu/163277/1/HUMANITASILLEGALITASBAN.pdf 
• https://szabadkomuvesseg.hu/page/tudnivalok-a-szabadkomuvessegrol
• https://mtda.hu/Bokk_szabadkomuvesseg.html
• https://droit-humain.hu/a-szabadkomuvessegrol/a-szabadkomuvesseg-magyarorszagon/
• https://agytoro.hu/tudtad-hogy/kik-a-leghiresebb-magyar-szabadkomuvesek/
• https://szk.miraheze.org/wiki/Magyar_szabadk%C5%91m%C5%B1ves_lapok 
• https://epa.oszk.hu/00800/00861/00063/pdf/EPA00861_aetas_2013-04_145-165.pdf
• https://nyelvmuzeum.hu/olvasosarok/szabadkomuvesek
• https://nemzetiszinhaz.hu/magazin/2017/09/1-132
• https://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/p/andersoni-alkotmany.html 
• https://epa.oszk.hu/00000/00022/00208/06364.htm
• https://www.tiszaparti-szolnok.hu/files/A_kiegyezs_ltrejttnek_krlmnyei_s_rendszere.pdf
• https://real.mtak.hu/95646/1/Aszabadkomuvesdosszie.pdf
• https://www.esolap.hu/archive/40/970.html
• https://cultura.hu/kultura/akik-a-pesti-naplot-irtak/
• https://epa.oszk.hu/02500/02518/00157/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1957_01_066-078.pdf
• https://www.breuerpress.com/2009/10/07/felvilagosodas-nyelvujitas-szabadkomuvesseg/
• https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10/lecke_01_007
• https://nyelvmuzeum.hu/olvasosarok/szabadkomuvesek
• https://mtda.hu/books/A_nok_valasztojoga_Optimized.pdf
• https://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html 
• https://epa.oszk.hu/03500/03580/00006/pdf/EPA03580_helikon_2016_4_599-624.pdf
• Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről https://nat2012.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10/lecke_01_001
• https://erettsegik.hu/2025/01/27/a-felvilagosodas-eszmei/
• https://mult-kor.hu/cikk.php?id=98
• https://web.archive.org/web/20181206183454/https://irodalom.oszk.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/-Q7-ir5dTjy-jkw_4s4ZTw
• https://archive.org/details/lessings-ernst-and-falk-dialogues-for-freemasons magyarra fordította Márton László
• A szerző köszönettel tartozik a Copilot mesterséges intelligenciának a kutatások elősegítéséért. A Copilot rendszert a Microsoft OpenAI fejlesztette ki. Az OpenAI-t (ChatGPT) a Microsoft Prometheus modellje finom hangolta, s a dátumok, nevek, források megtalálásában nyújtott segítséget.

 Illusztrációk és forrásuk:

1. Copilot Mesterséges Intelligencia generálta illusztráció 
2. Copilot Mesterséges Intelligencia generálta illusztráció 
3. A magyar szabadkőművesség a 1800-as évek végén. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ef/L%C3%A1szl%C3%B3_Szigfrid_-_Magyarorsz%C3%A1g_szabadk%C5%91m%C5%B1ves_p%C3%A1holyainak_t%C3%A9rk%C3%A9pe_1892._%C3%A9v_v%C3%A9g%C3%A9n.jpg
4. A szabadkőműves székház egykori képeslapon. https://photos.google.com/share/AF1QipPOZoSsS2VPspquWZcB-imy5qcyd0PCQdsPHJKBru7kxldBsK8fPUM5hsRtNDrlTA/photo/AF1QipMw9J-c9IjiTBIAx3Off8MHUHE3ti33Mp-HuMyh?key=T1dLeU85LXRiZF9tVWZ6MVJEZWNsa092SkVLVnVn 
5. Kádár János, belügyminiszter, a szabadkőművességet feloszlató rendelete. Forrás https://www.gorator.info/2025/05/20/benedek-marcell/ 
6. A magyar szabadkőművesség a 1900-as években. Az illusztráció a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származik. https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-repository/szabadkomuves-gyujtemeny 
7. Az első magyar szabadkőművesek – az illusztráció a rubicon.hu -ról származik
8. Szabadkőművesség Magyarországon – Copilot Mesterséges Intelligencia generálta illusztráció 
9. Szabadkőműves “templom” tengr.ai mesterséges intelligencia generálta kép.