Káosz menekültügyben – megfontolandó Ausztrál példa

Magyarországon egyértelműen káosz van menekültügyben. Az illetékesek, a kormány, az ország vezetői, össze-vissza beszélnek, egyik nap azt állítják, hogy a bevándorlók el akarják venni a magyarok munkáját, másnap arról hallunk tőlük, hogy senki sem akar közülük Magyarországon maradni, tehát tranzitország vagyunk. Egyik nap Németországra hárítják a felelősséget, másnap Ausztriára, harmadnap a menekülőkre. Pedig megfontolandó példa lehetne előttük Ausztrália példája.Magyarországon egyértelműen káosz van menekültügyben. Az illetékesek, a kormány, az ország vezetői, össze-vissza beszélnek, egyik nap azt állítják, hogy a bevándorlók el akarják venni a magyarok munkáját, másnap arról hallunk tőlük, hogy senki sem akar közülük Magyarországon maradni, tehát tranzitország vagyunk. Egyik nap Németországra hárítják a felelősséget, másnap Ausztriára, harmadnap a menekülőkre. Pedig megfontolandó példa lehetne előttük Ausztrália példája.

A magyar kormány a közelmúltban megpróbálkozott azzal, hogy fel kívánta mondani a vonatkozó Dublini Egyezményt. E szerint a jogszabály szerint a menekülteket ott kell regisztrálni, ahol először beléptek az EU területére. Ha ez Görögország, akkor ott, ha ez Magyarország, akkor itt.

 

A Dublini Egyezmény és következménye

Az EU nyomására Magyarország elállt a Dublini Protokoll felmondásától, tehát a rendelkezés továbbra is érvényben van.

A menekültek Magyarországon nem kívánják magukat regisztráltatni. Ennek az oka egyértelműen a nem megfelelő kommunikációban kereshető. Magyarországon a menekültek nem kapnak érdemi tájékoztatást. A menekültek többsége arra panaszkodik, hogy semmilyen érdemi információ nem jut el hozzájuk.

A menekültek jelentős része Szíriából Törökország érintésével Görögországban lép be az EU területére. Ez azt jelenti, hogy Görögországban kellene magát regisztráltatni. A legtöbb menekült Magyarországra Szerbián keresztül érkezik a zöldhatáron át, illegális határátlépőként, miután nem regisztráltatták magukat Görögországban. Ha ott megtörtént volna a regisztráció, akkor nem lenne szükségük a zöldhatáron keresztül történő határátlépésre. Ily módon Magyarország kötelessége a menekültek nyilvántartásba vétele. Miután Magyarország döntése bizonytalan volt a Dublini Egyezmény betartásában, volt amikor nem kívánta a kormány azt betartani, aztán változott a kérdésben a kormány álláspontja, ezért a menekültek sem tudták mihez tartani magukat. A menekültek félnek a regisztrációtól, mivel a magyar illetékesek részéről az is elhangzott, hogy a regisztrációs procedúra idejét a befogadó állomásokon, azaz gyűjtőtáborokban kell kivárniuk, azaz eltölteniük. Ezt pedig a menekültek egyértelműen nem akarják.  A menekültek félnek a magyar illetékesektől.

Ez teljesen érthető, hiszen a magyar illetékesek nem adnak kellő tájékoztatást, s ha adnak, akkor össze-vissza beszélnek.

A magyar miniszterelnök Orbán Viktor kérte az EU vezetőit, hogy egyeztessenek menekültügyben. Azonban olyan ellenségesen viselkedett az EU vezetőivel, hogy Brüsszelben vereséget szenvedett. A magyar kormány álláspontját Orbán Viktor úgy fogalmazta meg, hogy “az ideérkezők egy másik vallásban nevelkedtek, és egy gyökeresen különböző kultúrát képviselnek”, Orbán Viktor hozzátette, hogy, mivel a migránsok többsége muzulmán, ezért ez “fontos kérdés, hiszen Európa és az európaiság a kereszténységben gyökerezik”.

Orbán Viktor véleménye, hogy a magyar nép nem akar együtt élni nagy számú muszlim közösséggel.

Az Ausztrál példa

A menekültügy nemcsak Európában jelent gondot. A menekültügy rendkívül nagy gondot jelent az Egyesült Államokban, és a világ másik oldalán, Ausztráliában is.

Ausztráliában a probléma megoldására, egy megfontolandó utat választottak. Európa tanulhatna az Ausztrál példából.

Julia Gillard (korábbi Ausztrál miniszterelnök) 2012 szeptember 29-én beszédet mondott,  üzenetet intézet a bevándorlókhoz.

Tekintettel arra. hogy nagyon sok muszlim vallású menekült érkezett Ausztráliába akikkel az ausztráloknak beilleszkedési problémáik voltak, ezért az ausztrál kormány felszólította azokat a muzulmán hívőket, akik a Sharia törvény szerint akarnak élni, hogy hagyják el a szigetországot.

Részletek – idézetek a miniszterelnöki beszédből:

“NEM AZ AUSZTRÁLOKNAK, HANEM A BEVÁNDORLÓKNAK KELL BEILLESZKEDNIÜK! Fogadjátok el ezt, vagy költözzetek el”

“Mi főleg ANGOLUL beszélünk. Nem spanyolul, arabul, kínaiul, japánul, oroszul vagy akármilyen más nyelven. Ezért, ha része akarsz lenni társadalmunknak, nincs más lehetőség: tanuld meg a mi nyelvünket.”

“Az Ausztrálok többsége hisz Istenben. Ez nem egy keresztény vagy szélsőjobboldali, kijelentés, nem politikai nyomásgyakorlás,  hanem ez tény, mert keresztény férfiak és nők alapították ezt a nemzetet, keresztény alapokra, melyeket világosan dokumentálták. Ezeket a tényeket bemutatjuk iskoláinkban, a termek falán. Ha Isten képe zavar titeket, gondolhattok arra, hogy a világ más részén kéne otthont keresni, mert Isten a mi kultúránknak a része.

Hiteteket tiszteljük minden kérdés nélkül. Az egyetlen dolog, amit mi kérünk tőletek, az a mi hitünk elismerése, és egy békés, harmonikus együttélés.

Ez az ország a MI HAZÁNK, A MI TERÜLETÜNK, ÉS A MI ÉLETMÓDUNK, melynek élvezetét nektek is felajánljuk. De ha ti mindig csak panaszkodtok, zászlónkat megtépitek, eskünket, keresztény hitünket megalázzátok, akkor azt tanácsolom, használjátok fel az egyik ausztrál jogot: AZ ORSZÁG ELHAGYÁSÁNAK JOGÁT.

Ha ti nem vagytok itt boldogok, költözzetek el! Nem köteleztünk mi benneteket, hogy ide jöjjetek.

Fogadjátok el az országot, mely befogadott titeket.”

A korábbi ausztrál miniszterelnök beszéde angol nyelven itt elolvasható. 

Nem az a kérdés, hogy a menekültügy magyar, görög, avagy német probléma, hanem közös európai gond. A megoldatlan probléma egész Európa gondja. Ezt mindenkinek meg kell(ene) értenie.

A magyar hatóságok véleménye szerint bűncselekményt követhet el az, aki segít a menekülteknek Ausztriába jutni, a magyar katolikus egyház feje egyenesen azt mondta, hogy ha ő, illetve az egyháza segítene, akkor ő maga, illetve az egyház embercsempész lenne. Ezzel szemben Ferenc pápa arra szólított fel minden európai plébániát, vallási közösséget, hogy fogadjon be egy menekült családot.

Ferenc pápa azt mondta, hogy

„Annak a több tízezer menedékkérőnek a tragédiájával kapcsolatban, aki a halál elől menekül, háború és éhínség áldozata, vagy úton van egy reménybeli szebb élet felé, az evangélium arra tanít bennünket, hogy legyünk felebarátai a legkisebbeknek és a leginkább magukra hagyottaknak, adjunk nekik kézzelfogható reményt”

Sorolhatnánk még a példákat a magyar kormány, a magyar állami és egyházi vezetés következetlenségeire, menekültellenességére. Azonban azt meg kell állapítani, hogy ez a viselkedéskultúra nem, hogy nem idegen a magyar vezetéstől, de egyenesen a magyar vezetés jellemzője.

G.Orator