Magyarország már megint megszegte a II. világháborút lezáró Párizsi Béke-szerződést. Budapesten nyílt, másutt turista eseménynek álcázott neonáci rendezvényt szerveztek a magyar rendőrség tudtával. A rendőrség nem tiltotta, nem akadályozta meg az eseményeket.

Február 11.

A dátum a magyar újkori történelemben arról nevezetes, hogy 1945-ben, a budapesti csatában a Budai várnegyedben körülzárt német–magyar csapatok összehangolt nyugati irányú támadást indítottak az összefüggő német arcvonal elérésére. Ez aztán budai kitörési kísérlet néven került be a történelem könyvekbe.

1945 januárjában, februárjában “a bekerített budai várban összesen 28 000 német, 30 000 magyar és körülbelül 3000 nyilas volt, február 11-ig 5000 német elesett és 9000 német megsebesült. A kitörésben 14 000 német, 2000 magyar (jó részük még a beépített részeken visszamaradt) és 2500 nyilas, illetve civil vett részt.” – olvasható erről a Budapest ostromáról szóló wikipedia fejezetben.

A Népszava, a budapesti rendezvényről szóló tudósításában kiemelte: “A szélsőjobboldal számára ez a „becsület”, a „kitörés” napja. 1997-ben tartották első demonstrációjukat. A rendőrség (és a bíróság) azóta hol betiltja, hol a külvárosba vagy magánterületre száműzi a rendezvényt, máskor – ha éppen úgy tartja kedve ­– engedélyezi. Tavaly például a budavári Kapisztrán tér volt a helyszín, idén a Városmajor.”

A budapesti rendezvény fekete (sötét) ruhás résztvevői között jelen voltak a Jobbik párt tagjain kívül a Jobbikkal szövetséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai is.

Az esemény egyik szónoka Szálasi Ferenc köszöntésével zárta felszólalását: „Kitartás!”. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője beszédében többek között a Waffen SS-t éltette. Azt mondta, hogy: “Dicsőség a Waffen SS-nek!”

A felvonulók nem csak a karszalagjaikon viseltek horogkeresztet, hanem egy náci zászlót is felhúztak egy villanyoszlopra.

2017.02.11-12. Kitörés 60

A turista eseménynek álcázott “megemlékezés”-t a meghirdetés honlapján, egy tizenhét órás, közel hatvan kilométeres  gyalogtúrának hirdették meg, amelynek útvonalát a Budapest, első kerületi Kapisztrán térről, a Magdolna toronytól, a kitörés emléktáblától határozták meg, oly módon, hogy az a Városmajor érintésével a Diós-árkon keresztül a Normafa, János-hegy, Hűvösvölgy útvonalon jusson el a Vadaskerti emlékműhöz, majd onnan az Újlaki-hegy, Virágos-nyereg, Csúcs-hegyi-nyereg, Hidegkúti út, Zsíros-hegy, Nagy-Szénás érintésével Perbálra jussanak el. A tura célpontja a Szomor-i iskola tornaterme volt. A meghirdetés szerint a résztvevőknek lehetett “csak” 25, vagy 35 kilométert is teljesíteni.

A magát Börzsöny Akciócsoportnak nevező szervezők úgy hirdették meg túrájukat, hogy annak célja: “Utunk során teljesítményünkkel tisztelgünk a hõsi halottaknak és azoknak, akik mérhetetlen szenvedések árán, de életben maradtak.”

Az eseményről az ATV számolt be a “Felvonták a horogkeresztes zászlót Pest megyében – ünnepeltek a neonácik” című tudósításában. A tudósítás bizonyítja, hogy a horogkeresztes zászló ott lobog a neonáci túra útvonalán. Az eseményről készült emlékfotókat a résztvevők a Facebook oldalaikon megjelenítették. Köztük a német katonai egyenruhában náci zászló elött parádézó résztvevők képét is.

A Párizsi Béke

Két esztendővel a “kitörést” követően 1947. február 10-én a párizsi környéki békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára.  Az öt békeszerződést egyszerre írták alá. A magyar békeszerződés az 1947. évi XVIII. törvény néven került be a magyar törvények közé.

A Békeszerződés egyik pontja egy nagyon fontos dologra kötelezte Magyarországot. Nevezetesen: Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását.

Ami az emberi jogokat illeti, a Párizsi Békeszerződés és az azt Magyarországon szentesítő törvény úgy fogalmazott, hogy

“Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.”

A békeszerződés és a törvény 4. Cikke kimondja, hogy

“Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.”

A szerződés és a törvény legfontosabb megállapítása abból a szempontból, ami a 2017 február 11-én és 12-én Magyarországon történő eseményekre vonatkozik, hogy – ismételten idézem –  “a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.”

HA…

Ha a magyar állam mai vezetése, a kormány, a parlament, a kormánypártok, de ideértem az ellenzéket is, a végrehajtó hatalom, például a Belügyminisztérium, a Magyar Rendőrség,  komolyan venné és betartaná az állam törvényeit, akkor nem működhetne Magyarországon a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, a Gárda, s sorolhatnánk még a hasonló szervezeteket.

Ha az ellenzék hallatná a hangját, ha a kormány komolyan venné a Párizsi Békeszerződést és az 1947. évi XVIII. Törvényt, akkor a Belügyminiszter – rá ruházott hatalom alapján – feloszlathatná a szélsőjobboldali, s neonáci szervezeteket és megtilthatná az olyan rendezvényeket, amelyek nyíltan, vagy turista-eseménynek álcázva dicsőítik a náci eszméket, avagy a II. világháború borzasztó eseményeiért felelősöket, például a Waffen SS-t.

S csak emlékeztetőül. Néhány éve megtiltották Németországban egy hasonló megmozdulás szervezését. Ekkor autóbuszokra ültették az ott betiltott rendezvény résztvevőit, s Budapesten rendezték meg a neonáci eseményt. Mert a magyar kormány azt engedélyezte, amit a német nem.

S csak kérdezem:

Miért nem tiltakozik hangosan az ellenzék? 

Miért engedélyezi a Belügyminiszter a törvény által betiltott “szervezeteknek fennállását és működését”?

Miért engedi meg a magyar Parlament, hogy Magyarország megszegje a Párizsi Békeszerződést?

A kérdésekre sajnos a valós választ nem tudom. Amit válaszként el tudok képzelni, az viszont elképesztő: Magyarország néhány vezetője a nemzeti szocializmus eszméjét szeretné uralkodó eszmeiségként viszontlátni.

A fiatalabb generáció kedvéért: a nemzeti szocializmus egyenlő nácizmus.

A szótár szerint:

„A nemzetiszocializmus (németül: Nationalsozialismus), vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a második világháború korszakának szélsőjobboldali ideológiái közé sorolható, az olasz fasizmussal együtt a nemzetközi fasizmus egy változata.”

Kérdés tehát: Hol a Belügyminiszter “két pofonja”?

Hogyan is van ez? Hogyan viszonyulnak a törvények a valósághoz?
G. Orator

 

Illusztráció: 2017.02.11.  Neonáci “felvonulók” Budapesten. A kép forrása: internet (Facebook)