“Mi tesz szabadkőművessé?”

George Orator
Szabadkőművesség

Korábban, egy, a szabadkőművesek értékeivel, ismertségével, elismertségével, elfogadottságával, megbecsültségével kapcsolatos belső, a szabadkőművesek körében végzett kutatást követően a “Képviselő, vagy, Nagykövet! – Szabadkőműves Reputáció és Corporate Identity” címmel  tartott kutatási beszámoló részletesen szólt a szabadkőműves identitás kérdéseiről. (Az előadás elhangzott a QC Budapesti Szabadkőműves Kutatókörben. A témához kapcsolódó tanulmány The Reputation From A Masonic Perspective címmel megjelent a G.Orator.Info oldalán.) A korábbi mondanivalót egy internet alapú kutatás szeretné igazolni. Álljon itt ennek az “íróasztal kutatásnak” a – rövidített – összefoglalója.

Gondolatok a szabadkőművesek kötelességeiről, kötelezettségeiről és felelősségéről

A szabadkőművesek kötelességeiről, kötelezettségeiről és felelősségéről szóló desk research során két téma vizsgálatára került sor:

  1. A különböző szabadkőműves rendek szertartáskönyveit, rituálék összehasonlítása. 
  2. A Kötelesség, kötelezettség, felelősség nemzetközi normáinak vizsgálata szabadkőműves szempontból. 

A desk research – az “íróasztal-kutatás” – egy másodlagos kutatás, amely olyan meglévő adatokra támaszkodik, amelyeket többnyire mások gyűjtöttek össze. (A másodlagos kutatás végzője az interneten fellelhető adatok felhasználásából leszűrt eredményeket és következtetéseket vagy alátámasztja, érvényesíti, avagy egy más jellegű, új megközelítésben veti össze a megszerzett információkat és von le belőlük új – a korábbitól eltérő – következtetéseket.)

A vizsgált fogalmak tisztázása

Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófusnak, a német idealizmus egyik legnagyobb képviselőjének tulajdonítják azt a kijelentést, hogy “ha vitatkozol valakivel, akkor először tisztázzátok a fogalmakat, lehet, hogy utána nem is fogtok vitatkozni”. Ennek alapján elsőként vizsgáljuk meg a legfontosabb – a tárgyhoz tartozó – alapok és kifejezések értelmezését.

Szabadkőműves alapok 

Egy – a  https://www.freemason.com/what-is-freemasonry/ oldalról származó – meghatározás szerint:

“A Szabadkőművesség a világ egyik legrégebbi testvéri szervezete. Olyan jó jellemű embereket egyesít, akik bár különböző vallási, etnikai vagy társadalmi háttérrel rendelkeznek, mégis osztoznak az Atyaistenben és az emberiség testvériségébe vetett hitben.”

A szabadkőművességnek alapvetően két fő irányzata (rendszere) van:

  1. Szokás angol rendszerű szabadkőművességnek nevezni azt a rendszert, ahol alapvető követelmény az Istenbe vetett hit. Ennek a hitnek a megnyilvánulását a Szabadkőművesség nem kérdezi meg, de a vallási és politikai témák megvitatása a páholyokban nem megengedett. Istent a szabadkőműves rítuálékban a Világegyetem Nagy Építőmesterének nevezik.
  2. Az ún. latin, vagy francia szabadkőművesség. Ezt a rendszert szokták irregulárisnak, vagy adogmatikus-nak is nevezni. Ezekben a páholyokban nem követelmény az Isten-hit. 

Abban megegyeznek a szabadkőműves rendszerek, hogy munkáját rítusok között végzik. 

A legismertebb rítusok a

  1. York Rítus, más néven az Amerikai Rítus, amely három fő testületet foglal magában:
  • Royal Arch, amely az elveszett tudás visszaszerzésére összpontosít.
  • Council of Royal & Select Masters (Cryptic Masons): Feladatuk a mélyebb misztériumok feltárása.
  • Commandery of Knights Templar: A lovagiasságot és a keresztény eszméket hangsúlyozza.
  1. Ősi és Elfogadott Skót Rítus, amelynek fokozatai az erkölcs, a filozófia és az ezoterikus tudás területére terjednek ki.

Mindkét rendszerben az alapfokozatok (1-3) ugyanazok: Inas, legény, mester. Erre épülnek rá a magasabb fokozatok.

A két említetten kívül egyéb más rítusokat is használnak a világon. Néhány rítus, a teljesség igénye nélkül:

  • Adonhiramita rítus (Brazíliában, Portugáliában, Uruguayban és Franciaországban gyakorolják),
  • Portugál rítus, 
  • Brazil rítus,
  • Ír rítus,
  • Francia Rítus és Francia Filozófiai Rítus,
  • Mór rítus, 
  • Nemzeti Mexikói Rítus, 
  • Helyesbített Skót Rítus,
  • Svéd rítus,
  • Martinista rítus,
  • Pennsylvania rítus (csak Pennsylvaniában, USA használatos),
  • Filozófiai skót rítus (Belgiumban),
  • Eklektikus rítus (Németországban és Svájcban),
  • Schrőder ritus (Braziliában, Németországban és Magyarországon használják) 
  • Magyar rítus,
  • St. John ritus – Rito São João (Braziliában)
  • Draskovits rítus,
  • Emulation rítus

Idővel számos szabadkőműves fokozatrendszer megszűnt létezni. Például ilyen már nem gyakorolt rítus volt Jean-Marie Ragon 1861-es könyve, amely 52 szabadkőműves rítust és több mint 1400 fokozatot sorolt fel.

Az amerikai kontinensen, a páholyok legtöbbje a Yorki rítust, illetve annak a “Preston-Webb” változatát követik. Ez valójában az angol és az amerikai rendszer kombinációja. Preston rögzítette az Angliában használt rendszert, Webb pedig néhány módosítást eszközölt az amerikai páholyok számára.

Jelen kutatásban több rítus szövegének összehasonlítása történt, így többek között a Duncan’s Masonic Ritual and Monitor Index (sacred-texts.com)  weboldalán található szövegek vizsgálata. 

Szabadkőműves Páholyok

A szabadkőművesek páholyokban végzik munkájukat. A Szabadkőművesség rituáléi a szervezet létfontosságú elemei, a páholyok tagjai számára erkölcsi útmutatást nyújtanak. Tekintettel arra, hogy a páholyok a modern társadalom által támasztott kihívások között élnek, dolgoznak, a páholyok által használt rituálék tanúságot tesznek azokról az értékekről és elvekről, amelyek meghatározzák a Szabadkőművesség identitását. Nézzük meg, mit jelent a páholy.

Szögezzük le, hogy egy szabadkőműves páholy 

  • nem baráti társaság, bár tagjai testvérnek tekintik egymást 
  • nem asztal-társaság, bár tagjai szeretnek együtt lenni és szabadon beszélgetni 
  • nem vallás, bár az összejövetelek rítus szerint zajlanak és szokás a páholyt templomnak is nevezni. 
  • nem politikai párt, a tagok vélemény- és gondolatszabadsága teljes, a tagok egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatnak, azonban azt a páholyokban nem vitathatják egymással. 
  • nem önképzőkör, bár a tagok feladata önmaguk állandóan csiszolása. A tagok együttes okulásukra előadásokat tartanak többek között a társadalmunkat érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról.  
  • nem munkaközvetítő vagy érvényesüléshez ugródeszka, bár a szabadkőműves alapelvek között található a szolidaritás.  Szükség esetén a tagok számíthatnak egymásra. 

Kötelesség – Kötelezettség (Duty, obligation)

A kötelesség és a kötelezettség fogalmai mindennapi életünk velejárói, amelyek kialakítják a társadalommal és más személyekkel szembeni felelősségünket.

Az interneten a “duty” meghatározásaként ez olvasható: 

“A kötelesség olyan kötelezettségvállalás vagy elvárás, hogy általában vagy bizonyos körülmények bekövetkezése esetén valamilyen cselekedetet kell végrehajtani. A kötelesség eredhet egy etikai vagy erkölcsi rendszerből, különösen egy becsület alapú kultúrában. Számos kötelezettséget a jog hoz létre, néha kodifikált büntetést vagy felelősséget is tartalmazva a kötelezettség elmulasztása esetén. A kötelesség teljesítése megkövetelheti az önérdek bizonyos mértékű feláldozását.”

A kötelesség kifejezés tehát olyan felelősséget, feladatot jelent, amelyet az szabadkőművesnek etikai, erkölcsi, jogi elvei alapján teljesítenie kell. (A könnyebb megértés kedvéért: például egy orvos kötelessége a Hippokratészi esküje alapján, hogy orvosi ellátást nyújtson, ne ártson a betegeknek.) 

Cicero, a Római Köztársaság egyik legbefolyásosabb alakja, szónok, író, jogász és filozófus, a demokrácia és a szabadság védője “A kötelességekről” című művében leírja a kötelességek forrásait:

  1. az emberi létből fakadnak,
  2. az életben elfoglalt helyünkből (család, haza, munka) adódónak,.
  3. a jellemünkből fakadnak
  4. a saját magunkkal szembeni erkölcsi elvárásainkból erednek.

Ez tehát azt jelenti, hogy az emberek a törvények tiszteletéből cselekszenek, tehát a “kötelesség” úgy határozható meg, mint “a cselekvés szükségszerűsége a törvény tiszteletéből”. Más szóval a “duty”, a kötelesség alapja a jog.

A kötelezettség (az Obligation; a social theory by Ross, Ralph Gilbert.) egy olyan cselekvés, amelyet valaki köteles megtenni, erkölcsi értelemben. Az erkölcsi kötelezettségek a jogi követelményektől függetlenül  helyes vagy helytelen dolgokkal kapcsolatos döntéseket foglalnak magukban.

A kötelezettségek az élet minden területén jelen vannak, így leginkább a társadalmi normák és a vallás területén. A különböző egyéneknek különböző kötelezettségei vannak olyan tényezők alapján, mint az életkor, a szerep és a társadalmi helyzetük. 

Felelősség

A Webster szótár szerint a „felelős” kifejezés jelent egyrészről minőséget és állapotot. Másrészről a felelős egyben erkölcsi, vagy mentális, illetve jogi kategória, amelynek következménye az elszámoltathatóság, alapja a megbízhatóság és a szavahihetőség.

Magam egy kicsit egyszerűbben szeretném megfogalmazni a felelősség kérdését: Felelős az, aki nem hárítja át másra, aki tudatosan vállalja, elveiből, erkölcsi felfogásából fakadó döntése, ítélete, cselekedete, tette, magatartása, viselkedése következményét.

Egy, az interneten talált meghatározás szerint (az idézet forrása Felelősség – mi ez, definíció és fogalom (economy-pedia.com):

“A felelősség az a képesség, hogy mérje és azonosítsa egy teljes cselekedet következményeit, teljes tudatban és szabadságban. Vagyis a felelősség az a képesség, hogy meghatározzuk, mi lesz a cselekvés hatása.”

A felelősség több szempontot is magában foglal: Magában foglalja a cselekedeteink következményeinek megértését és az etikai elveken és törvényeken alapuló döntések meghozatalát. Többek között:

  • Jogi és erkölcsi felelősség:
    • Jogi felelősség: A kötelezettségek teljesítését és a törvényi előírások betartását jelenti. Pl. a közlekedési szabályok megsértése esetén mindenki jogi felelősséggel tartozik.
    • Felelősség az eszközök és erőforrások gondozása: Pld: munkahelyen a gépek és berendezések megfelelő használata és karbantartása.
  2. Társadalmi felelősség: A társadalomban való részvétel és az egyén közösségi szerepének elfogadása.
  3. Személyes felelősség: Az egyén saját cselekedetei és döntései következményeivel való szembenézés. 

Összességében a felelősség teszi lehetővé számunkra, hogy felmérjük és azonosítsuk cselekedeteink következményeit, teljes tudatosság és szabadság mellett. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy tudatosan reagálunk a tényekre és a körülményekre. 

Szabadkőműves vagy?

A Szabadkőművesség rítusaiban elhangzik egy kérdés: Szabadkőműves vagy? A kérdésre a válasz a különböző rítusokban és azon belül is a különböző fokozatokban más és más.

Nézzünk erre példákat:

A Duncan’s Masonic Ritual and Monitor Indexben található inasfokú kérdés és válasza

  • Bejegyzett inas vagy?
  • Igen, Felvettek és társaim elfogadtak.
  • Mi tesz inassá?
  • A kötelességem.

A Yorki Rítus első fokán az alábbi beszélgetés hallható:  

  • Gondolom, ön szabadkőműves.
  • Elfogadott és elismert vagyok a testvéreim és társaim között
  • Mi tesz szabadkőművessé?
  • A kötelességem.

A skót rítus egyik páholyának rítusában így hangzik el:

  • Szabadkőműves vagy-e?
  • Testvéreim annak ismernek el.
  • Ebben a rítusban, a kötelességgel kapcsolatos kérdés a rítus szövegében ugyan nem hangzik el, azonban a Főmester az I. fokú eskütételkori kijelenti, hogy “semmilyen más emberi, vagy állampolgári kötelességgel nem ellentétes. “

Az egyik magyarországi páholyban így hangzik el

  • Szabadkőműves vagy?
  • Mester és legény testvéreim annak ismernek.

Ebben a rítusban nincsen kérdés a köteleséggel kapcsolatban, azonban egy kijelentés igen, amely így hangzik: “A szabadkőművesnek komolyan kell felfognia és teljesítenie kötelességeit. Aki kötelességtudás nélkül lép közénk, abból sohasem lesz szabadkőműves. Aki nem hozza ide magával a Szabadkőművesség szellemiségét, az sohasem fogja azt megérteni.”

A fenti példák jól mutatják, hogy arra a kérdésre, miszerint szabadkőműves vagy-e, a vizsgált rítusokban pozitív válasz adatik. Talán nem hiba azt feltételezni, hogy a nem vizsgált rituálékban sem lehet másként.

Arra a kérdésre, hogy mitől válik valaki szabadkőművessé ugyancsak azonos válaszokat látunk a különböző rítusokban, illetve azok fokozataiban. Nem tűnik hibának kijelenteni, hogy a kötelesség az a kifejezés, amely a különböző szabadkőműves rendszerek, eltérő rituálék közös vonása. 

Ezért érdemes megvizsgálni a kötelesség viszonyát a szabadkőművesek jogaival és kötelezettségeivel összefüggésben.

A Szabadkőművesek jogai, kötelessége, kötelezettsége és felelőssége

Az említett meghatározások alapján tisztázzuk, elemezzük a szabadkőművesek jogait, kötelességeit és felelősségét. 

Az ENSZ 1948-ban fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, de az emberi kötelezettségeket és felelősségeket tartalmazó bármilyen nyilatkozat még mindig az ENSZ elfogadására vár. 

Az “Emberi kötelességek és felelősségek egyetemes nyilatkozata” elnevezésű javaslat 1979-ben született; ez a javaslat felvázolja az emberi jogi rendszereinkben rejlő kötelességek és felelősségek implicit rendszerét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elveire épül. 

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mint címéből is kiderül az emberiség, a társadalmakban élő emberek jogait szabályozza. A vizsgált téma szempontjából kiemelten fontos megállapítást a 19. cikkely tartalmazza, amely kimondja, hogy

“Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a véleménynyilvánítás szabadságához; ez a jog magában foglalja a szabad véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az információ és eszmék keresésének, befogadásának és terjesztésének szabadságát bármely médiumon keresztül és határok nélkül”.

Bár a Nyilatkozat 29. cikke is beszél a kötelezettségekről, ezt nagyon általános megfogalmazásban teszi.

“Mindenkinek kötelezettségei vannak a közösséggel szemben, amelyben egyedül személyiségének szabad és teljes kibontakozása lehetséges”.

Ezért szabadkőműves közösségeknek tisztáznia kell jogait és kötelezettségeit.

 

A szabadkőműves jogok, kötelességek és kötelezettségek

Jog

A szabadkőművesek szerepét számos a szabadkőművességgel foglalkozó kutató, teoretikus kiemelten fontosnak tartja a demokratikus társadalmak kialakításában, fenntartásában. A demokratikus jogok alapján le kell szögezni, hogy az információ szabad áramlása és a források védelme hozzájárul a társadalmi fejlődéshez és az egyéni jogok védelméhez. A szabadkőművesek alapvető joguknak tartják, hogy tudják, mi történik a társadalomban. A demokratikus jog kereteinek kialakítására kiváló példa az USA függetlenségi nyilatkozatának és Alkotmányának megszületése. 

A szabadkőműves rendek saját fórumain sok szó esik a szabadkőművesek személyi-, illetve a páholyok, nagypáholyok jogairól, de kevesebb a kötelességekről. A szabadkőműves fórumokon rendszeresen elhangzik, ahogy ami az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is áll, az a szabadkőművesekre is igaz. Tehát minden szabadkőművesnek jogában áll minden információs forráshoz hozzáférni és szabadon tájékozódni.

Egy korábbi kutatásból kiderült, hogy számos szabadkőműves úgy véli, hogy a szabadkőműveseknek kötelessége és felelőssége az igazság keresése, valamint az események és kérdések elemzése. Ennek alapján felelős szabadkőműves az, aki tudatosan vállalja döntései, ítéletei, cselekedetei, tettei, magatartása és viselkedése következményeit, elvei és erkölcsi felfogása alapján. 

Kötelesség, kötelezettség

A megvizsgált különböző szertartáskönyvek, rituálék alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a Szabadkőművesség is alapvetően megkülönbözteti a kötelesség és a kötelezettség fogalmát. A kötelesség és a kötelezettség rokon fogalmak, de jelentésük eltér. A kötelesség kifejezés, bár nem mindenütt kérdés-felelet formájában, de minden megvizsgált rítusban szerepel. A kötelesség kérdéskörét azonosan kiemelt fontosságúnak tartják a különböző rituálék. 

A szabadkőművesek kötelessége egy olyan valami, amit egy szabadkőművesnek “meg kell tennie”, ami nem jogilag kényszeríthető ki, (bár az egyesületi törvény szerint szankcionálható), azonban azért kell a szabadkőművesnek megtennie, mert a személyes becsületéhez és tisztességéhez kötődik. Ilyen kötelesség például a páholygyűlések rendszeres látogatása, szabadkőműves társak támogatása a szükség idején.

A szabadkőműves kötelességek, kötelezettségeket vizsgálata során fel kell hívni a figyelmet az Emberi Kötelezettségek Egyetemes Nyilatkozatára, amely az InterAction Tanács 1997-ben elfogadott indítványa, amely elismeri a világ minden emberének méltóságát, egyenlő és elidegeníthetetlen jogait, valamint a szabadság, az igazságosság és a béke alapját. (Az InterAction Council egy 1983-ban alapított független nemzetközi szervezet. Olyan államférfiak csoportját tömöríti, akik országukban a legmagasabb tisztséget töltötték be).

Az emberi kötelességek egyetemes nyilatkozata szerint minden embernek kötelességei és felelősségei vannak. Néhány kiemelt állítás a kötelességekről, amelyeket a nyilatkozatban olvashatunk:

  • Kötelességek minden ember méltósága szempontjából
  • Szolidaritás és emberséges bánásmód: Minden embernek emberségesen kell bánnia minden emberrel. Az embereknek szolidárisan kell viselkedniük egymással.
  • Erkölcsi normák a jó és a rossz felett: Senki sem áll a jó és a rossz felett; mindannyian erkölcsi normák alá vannak vetve.
  • Felelősség egy jobb társadalomért: Minden embernek elő kell mozdítania a jót és el kell kerülnie a rosszat.

A kötelezettség pontos megfogalmazása a szabadkőműves rítustól, joghatóságtól és fokozattól függően eltérhet. Azonban a különböző rítusok abban megegyeznek a Szabadkőművesség kontextusában a “kötelezettség” kifejezés a szabadkőműves által a beavatási szertartás során tett ünnepélyes ígéretet, vagy kötelezettségvállalást jelenti. Aminek a lényege a különböző rituálékban közös, nevezetesen, hogy ez a kötelezettségvállalás, azaz a jelölt által tett kötelező érvényű ígéretek a testvériség elveinek, értékeinek és titkainak megtartására vonatkoznak. A jelölt fogadalmat tesz, megesküszik, hogy titokban tartja szabadkőműves tanítások minden vonatkozását. 

Tehát a kötelezettség egy kötelező érvényű nyilatkozatot jelent a szabadkőműves elvek, titkok és kötelességek betartására.

A kötelezettség a szabadkőművesnek a testvériségen belüli útjának alapjául szolgál. Jelképezi a jelölt elkötelezettségét a személyes növekedés, az erkölcsi fejlődés és a szabadkőműves eszmékhez való ragaszkodás iránt.

A szabadkőművesek kiemelt kötelezettsége: 

  • A Szabadkőművesség alapelvei szerint élni.
  • A szabadkőműves titkok bizalmasan való kezelése.
  • A páholy és a testvérek támogatása.

A személyes elkötelezettség a szabadkőműves jellemét, becsületességét és feddhetetlenségét tükrözi, jelenti. A kötelezettség megszegése súlyos vétségnek számít a testvériségen belül, mivel ez a beavatási folyamat kiemelkedő kérdése. A becsületet, a hűséget és a kölcsönös tiszteletet hangsúlyozza a testvéreknek tekintett páholytagok között. 

Talán nem hiba úgy fogalmazni, hogy amíg a kötelesség magában foglalja a páholyon belüli és azon kívüli szélesebb körű felelősséget, addig a kötelezettség a beavatás során tett ígéretekre utal. Amíg a kötelességek a munkához vagy szerephez kapcsolódó konkrét feladatokat jelentik, addig a kötelezettségek a személyes feddhetetlenséghez és a társadalmi normákhoz kapcsolódó szélesebb körű erkölcsi vagy etikai felelősséget foglalnak magukban. 

A kötelezettségek közül ki kell emelni, hogy “A Szabadkőművesség alapelvei szerint élni.” Ez magába foglalja, azt is, hogy a Szabadkőművesek – önkéntesen, belső kényszerből fakadóan – kötelesek elfogadni a Szabadkőművesség alapértékeit. 

Az egyik szabadkőműves honlap (Scottish Rite Freeamsonry) felsorolása szerint ezek az alapértékek a következők: 

  • Integritás (leginkább a feddhetetlenség magyar kifejezéssel helyettesíteném) 
  • Igazságosság
  • Az emberiség szolgálata
  • Tolerancia
  • Hazaszeretet
  • a Nagy Építőmester tisztelete

A szabadkőművesek felelőssége

A szabadkőműveseknek többirányú felelősségük is van. A legfontosabbak (a teljesség igénye nélkül)

  • Erkölcsi fegyelem és személyes fejlődés: A szabadkőművesek elkötelezik magukat az önfejlesztés, az erkölcsi fejlődés és a szabadkőműves elvek betartása mellett.
    • Mivel kötelességük saját maguk állandó un. önvizsgálata, tanulmányozása ezért felelősségük, hogy igyekezzenek jobb emberré válni. 
    • Jótékonysági munka és kölcsönös segítségnyújtás: Segítséget nyújtanak szabadkőműves társaiknak és családjaiknak nehéz időkben. A jótékonykodás, a filantrópia a szabadkőművesek felelősségvállalásának egyik része.
  • Közösség és testvériség: A szabadkőművesek erős kötelékeket építenek ki a többi taggal, és ezzel támogató hálózatot hoznak létre. A páholygyűlések és egyéb szabadkőműves társadalmi események elősegítik a testvériséget, a bajtársiasságot.
  • Hagyományok és rituálék megőrzése: A szabadkőművesek a hagyományok őrzői. Ősi rituálékat, szimbólumokat és tanításokat őriznek meg, generációkon keresztül adják tovább. Ezzel hozzájárulnak a szabadkőműves bölcsesség folytonosságához.
  • Társadalmi, közösségi szerepvállalás:
    • A szabadkőművesek aktívan részt vesznek a közösségi, polgári tevékenységekben, önkéntes munkában és közszolgálatban
    • A szabadkőművesek célja, hogy a páholyon kívül is pozitív hatást gyakoroljanak.
  • A szabadkőművesek kiemelkedő felelőssége a társadalomban a felvilágosodás eszméinek előmozdítása:
    • A szabadkőművesek olyan felvilágosodási eszméket terjesztettek, mint az egyéni szabadság, a méltóság és a demokratikus kormányzás.
    • A szabadkőművesek támogatják a szellemi fejlődést és a kritikus gondolkodást.
    • A szabadkőművesek személyes tisztelet tanúsítanak saját történelmük iránt. A szabadkőművesek tisztelik a történelmet és a hagyományaikat.

A szabadkőműves felelőséggel kapcsolatban az egyik páholy rituáléjában így olvasható:

“Páholyunk elsődleges célja a társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok vizsgálata, analízise és feldolgozása. Kötelességünknek tekintjük, hogy a fejlődés érdekében megnyilvánuljunk. A szabadkőműves elvek megtiltják a hétköznapi pártpolitikára vonatkozó megjegyzéseket, de lehetőségünk van a társadalmat érdeklő általános vagy egyedi kérdésekről nyilatkozni, véleményünket a közvélemény elé tárni.”

Összefoglalás

A szabadkőművesek az itt ismertetett kutatás során megvizsgált, a fentiekben felsorolt kötelességeik és kötelezettségeik teljesítésével, illetve felelősségeik megtestesítésével, a jó emberek jobbá tételére való törekvéssel, önmaguk tökéletesítésével és a pozitív jövő megteremtésére irányuló törekvéseikkel kívánnak hozzájárulni a társadalmak fejlődéséhez. 

 

A kutatáshoz felhasznált szakirodalom és internetes források

A szabadkőműves szokások szerint nem illik feltüntetni azoknak a szerzőknek a nevét, akik munkáit forrásként felhasználják. Ennek oka, hogy a szabadkőművesek csak saját magukról állíthatják, hogy a testvériség tagjai. Ezt más, külső, idegen nem teheti meg. Ezért a kutatás bibliográfiája nem tüntetheti fel a források pontos megnevezését. Ily módon jelen kutatási beszámoló csak a fontosabb – személynévhez nem  köthető – forrást jelölhet meg.

A kutatási beszámoló angol nyelvű változata megjelent a ResearchGate oldalán, valamint az Academia.edu oldalon.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?