Ez az év is jól kezdődik, avagy csak folytatódik az, ami 2016-ban már érezhető volt? Folytatódik a kormánypártok által szított magyarországi antiszemitizmus, a cigány-, az idegengyűlölet?
Mi történt 2017 első napján? Egy interneten január elsején megjelent videóból arról értesülhetünk, hogy zsidósága miatt kidobtak valakit egy budapesti étteremből.
Egy kedves, New Yorkban élő cigány barátom felháborodva azzal ébresztett fel január elsején reggel, hogy tudom-e, hogy mi történt Budapesten? Persze nem tudtam, hiszen az év első reggelén a továbbalvás megszokott dolog. Az viszont nem megszokott, sőt egyszerűen megszokhatatlan a második világháború borzalmait ismerőnek, ami Budapesten megtörtént.
Egy budapesti étteremből az egyik vendégnek azért kellett távoznia, mert zsidó!
A történetről az intreneten egy videofelvételben számol be a megalázott vendég. A történetben szereplő, az atrocitást elszenvedett vendég egyébként egy magyarországi közszereplő, közismert, leginkább úgy jellemezném, hogy társadalmi aktivista. Nem neve, nem személye a fontos, hanem a jelenség.
A videofelvétel kezdetén az étteremből távozó vendég kijelenti: “Az étteremből azzal dobott ki a tulaj, hogy én zsidó vagyok.”
A videofelvételen jól látszik, jól hallható az étterem előtt, az utcán lezajló vita, amelyből kiderül, hogy valójában nem a tulaj, hanem az étterem egyik, saját magát a felvétel tanúsága szerint zsidónak és egyben nemzeti érzelműnek, magát nácinak nevező embere közli a eset érintettjével, hogy “nem magyar emberhez méltóan viselkedsz…. nem vagy magyar ember”
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a felvételen az is látható, hogy az étteremből, az utcára kilépő tulajdonosa átlátva a vita lényegét, megpróbálja a vendéget megvédeni saját emberétől, persze erőtlen fellépése miatt nem sok eredménnyel. S, amikor látja, hogy fellépése saját emberével teljesen eredménytelen, ott is hagyja a vendéggel vitatkozó saját emberét. S, hogy az ilyen, értsd: nem magyar, liberális, zsidó vendégeknek nincsen helyük ebben az étteremben bizonyítja az az elhangzott mondat is, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy “az ilyen vásárlóból, mint Te vagy, nem …” az idézetet nem folytatom, az olvasó képzeletére bízom.
A történelem megismétli önmagát?
Nem nehéz felfedezni az analógiát a hitleri hatalomra jutás és a jelenlegi magyarországi állapotok között. Hosszasan lehetne sorolni azokat a hasonlóságokat, amelyek a múlt század húszas harmincas évekbeli Németország és az utóbbi hat, hét év magyarországi eseményei között láthatók, észlelhetők. Sok hasonlóságot lehet felfedezni a jelenlegi magyarországi politikai helyzet, a társadalmi állapotok, a kormánypártok viselkedése és az 1920-as évek Német Munkáspártja politikája között.
A teljesség igénye nélkül, csak néhányat emeljünk ki a hasonlóságok közül.
A nemzetiesség, a nemzeti érzelmek hangoztatása
A Német Munkáspárt 1920-tól Nemzetiszocialista Német Munkáspárt néven dolgozott, s a nemzetiszocializmus eszméi alapján alakította németországi közállapotokat. Ennek az eszmevilágnak volt a jellemzője, hogy a német népet, ahogyan akkor fogalmazták “felemeljék” és a német társadalomnak az általuk „fontosnak ítélt” rétegeit megvédjék, segítésék, s az országból az idegenek kiutasítsák.
Ebbe a politikai eszmerendszerbe tartozott a zsidók gazdasági-politikai jogainak korlátozása is. Nos, itt még nem tart Magyarország. De, a társadalom nemzeti érzelmű rétegei fontosságának hangsúlyozásánál, a “nemzeti'” vállalatok, intézmények létrehozásánál már igen. Lásd: Nemzeti Dohánybolt, stb. S, nem utolsó sorban, a “migránsozás”-al, a kerítés építéssel és hasonló intézkedésekkel, az idegenek elleni gyűlölet szításánál, már igen.
Németországban a Nemzetiszocialista Párt koalícióban a Nemzeti Párttal került kormányra, ám a kulcspozíciókat a hitleri párt emberei foglalták el. A hasonlóság a Fidesz és a KDNP kormányra-kerülése, illetve a jelenlegi hatalommegosztás között, nyilvánvaló.
A versaillesi béke felülvizsgálata és a trianonozás
A nácizmus tért hódításában kiemelkedő szerepe volt a német nép felemelésének, amit a Hitler vezette párt elsősorban a versaillesi béke felülvizsgálatával, semmissé nyilvánításával szeretett volna elérni.
Nem nehéz felismerni a hasonlóságot a versaillesi béke felülvizsgálata németországi igényének hangoztatása és a jelenkori magyarországi trianonozás között.
A gazdaság helyzete – a válság
A húszas – harmincas években a németországi nagytőke egy jelentős része elkezdte támogatni a hitleri pártot. A magyarországi nagy vagyonnal rendelkezők egy csoportja Orbán Viktor és a Fidesz hívévé, támogatójává vált.
Az akkori ellenzék, a szociáldemokraták és a Németországban hagyományosnak mondható más pártok nem tudtak megbirkózni a harmincas évek gazdasági válsága okozta gazdasági bajokkal, gondokkal. A mai magyar ellenzék rendkívül gyenge, s képtelennek látszik az összefogásra, a közös fellépésre, képtelen megbirkózni a Fidesz népszerűségét elősegítő kormánypropagandával.
Hasonlóság fedezhető fel a harmincas évek gazdasági válsága okozta németországi elszegényedés és a mai magyar mélyszegénység megítélésében is.
A nemzetiszocialisták a válságos években egyszerre ígértek gazdasági-társadalmi felemelkedést a tömegeknek, akkoriban úgy nevezték: “marxistáktól mentes” kapitalizmust ígértek a gazdagoknak és nemzeti büszkeséget mindenkinek. Ma ezt Magyarországon “kommunistázás”-nak és a nemzeti érzelmek terjesztésének nevezik.
Hitler szerint a válság okozói a kommunisták voltak. Ma Magyarországon, Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz, a KDNP, Vona és a Jobbik szerint a bajok okozói szintén a kommunisták! Ehhez Hitler a zsidókat is hozzátette, ez ma Magyarországon úgy jelenik meg, hogy az “okozók” között a liberálisok szerepelnek.
A politikai helyzet hasonlóságai
Amikor Hitler hatalomra került, a parlamenttel megszavaztatta az ú.n. “Felhatalmazási Törvényt”, amely kimondta, hogy a kormány a parlament nélkül is alkothat törvényeket. A parlament tehát gyakorlatilag ezzel a hitleri Németországban feleslegessé vált. Itt még ugyan nem tart Magyarország (bár a hasonló, parlament nélküli, a rendeletek útján történő kormányzásra vonatkozó törvényjavaslat már megszületett), de a kétharmados többség lehetővé tette a Fidesz és Orbán Viktor számára gyakorlatilag a teljhatalmat. S amikor a kétharmados többség látszólag ugyan megszűnt, de az ellenzék, a Fidesszel szemben állók gyengesége, az összefogás hiánya miatt a hatalom gyakorlata változatlanná merevedett.
Magyarországon – a Fidesz által gerjesztett – idegengyűlölet, a másság elítélése, a migránsozás, a cigányellenesség és az antiszemitizmus egyre nagyobb teret nyer.
Németországban látványosan úgy kezdődött, hogy “zsidókat nem szolgálunk ki”, zsidó üzletekben ne vásárolj!
Magyarország merre tart?
Számos, más az eddigiekben felsorolt hasonlóságon kívüli analógia is felfedezhető a húszas, harmincas évek Németországa és a mai Magyarország között. Ez egy hosszabb elemzést igényelne. Most és itt, ennyit gondolatébresztőűl.
Ma Magyarországon egyre jobban érezhető szerepe, nyilvánossága van az újfasizmus, a neonáci ideológiának, az látjuk.
Ebből következik a kérdés: Van Magyarországon társadalmi igény a nemzetiszocialista, a náci eszmerendszer elleni fellépésre? Ha igény van is, az úgy tűnik, csak kevesek igénye. S, hogyan lehet fellépni ellene? Az biztos, hogy nem úgy, ahogyan az inkriminált eset étterem tulajdonosa tette. Nem elhallgatva, eloldalogni. Inkább úgy, ahogyan azt az amerikai rendőrség javasolja. A New York-i rendőrség egyik szlogenjét kellene megfogadni, ami magyar fordításban így hangzik:
Ha látsz valamit, szólj valamit!
Sajnos látványos esetek bizonyítják, hogy termékeny talajra hullik gyűlölet Fidesz által elvetett magja.
Azt kívánom, hogy ne legyen igazam, de sajnos a tények azt mutatják, hogy …
G. Orator